A manipulációs kerekasztalba tömörült baloldali elemzőcégek több mint egy éve a Tisza Párt fölényét sulykolják, miközben a saját méréseik is egyre többször cáfolják ezt. A 2022-es választás előrejelzésében súlyosan melléfogó Publicus Intézet legfrissebb helyi kutatása olyan ellentmondásokat tár fel, amelyek alapján a Fidesz országos vezetésére lehet következtetni.
A tavalyi év második fele óta a Tisza Párt hibahatáron túli vezetését mutatja ki a 2022-es választás alkalmával óriásit bukó Publicus Intézet. Az akkor döntetlen közeli eredményt váró és az ellenzék javára több mint 16 százalékot tévedő elemzőcég továbbra is gyakori hivatkozási alap a balliberális médiában. A Publicusnak azonban olyan kutatása is van, amely gyengíti a Tisza irreális előnyéről szóló saját narratívájukat és amelyről a dollármédia sem vesz tudomást.
Egy helyi felmérésük megcáfolja ugyanis a Magyar Péterék vezetéséről szóló híreket, amelyeket az egymással szorosan együttműködő, manipulációs kerekasztalba tömörült elemzőcégek – a Publicus mellett az Idea Intézet, a Republikon, a Závecz, a Medián, valamint a 21 Kutatóközpont – sulykolnak.
Baloldali fellegvár
Arról a közvélemény-kutatásról van szó, amelyet a Publicus október 3-a és november 6-a között, ezer fő megkérdezésével készített Budapest 13-as országgyűlési egyéni választókerületének politikai erőviszonyairól. A XV. kerületet és Újpest északi részeit magában foglaló, újonnan létrejött körzet egyértelműen az ország egyik legmarkánsabban baloldali választókerülete. Az elmúlt három választáson – 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben – egyaránt baloldali jelöltek nyertek az érintett szavazókörökben, ahol a Fidesz visszatérően messze elmaradt az országos átlageredményeitől. Az új fővárosi választókerület szavazóköreiben 2022-ben a kormánypártok 41 százalékot kaptak, a tavalyi EP-választáson pedig 33,4 százalékot.
Beszédes mintázatok
A manipulációs kerekasztal leleplezéséhez a mintázatokban rejlik a kulcs. Az előző parlamenti választáson ugyanis Rákospalota és Újpest érintett szavazóköreiben a Fidesz nagyjából 11,5 százalékponttal maradt el az országos belföldi listás eredményétől. Tavaly pedig nagyjából 10,6 százalékponttal szerepelt ott gyengébben az országos átlagánál. Összességében a választói mintázatok lassan változnak, ezért feltételezhető, hogy 2025-ben a kormánypárt nagyjából szintén 10 százalékponttal marad el az országos támogatottságától az említett választókerületben.
Nézzük meg ezek után, hogy mire jutott a Publicus felmérése, amelyben most egyetlen választókerületben kérdeztek meg annyi szavazót, mint máskor egy országos kutatásban.
A Pulai András vezette elemzőcég szerint Rákospalota-Újpesten a Fidesz listája 38 százalékon áll a „biztos szavazó pártválasztó”, vagyis a várható választási eredményt mutató kategóriában. Ebből tehát az következhet, hogy a kormánypárt országosan nagyjából 48 százalékon áll. Ezzel szemben azonban a Publicus októberben 37 százalékra, novemberben pedig 38 százalékra taksálta a Fidesz országos támogatottságát. Ebből az is következik, hogy vagy országosan nem stimmelnek a kormánypártok népszerűségére vonatkozó számaik, vagy pedig a szavazók sokkal nagyobb hányadát megkérdező helyi kutatásuk eredménye nem pontos.
Hasonló ellentmondások merülnek fel a Tisza Párt esetében is. A budapesti 13-as számú egyéni választókerületben ugyanis 48 százalékot kapna a tiszás lista a Publicus szerint. Országosan pedig 45, illetve 48 százalékos támogatottságot mért az elemzőcég Magyar Péteréknek októberben és novemberben. Azonban az ellenzék, illetve a vezető baloldali ellenzéki lista hagyományosan az országos átlaguk felett szerepelnek Rákospalota-Újpest tárgyalt részein. Így például 2022-ben 46,9 százalékot kapott az ellenzéki összefogás a terület szavazóköreiben, miközben az országos belföldi eredményük 36,15 százalék volt.
Országos Fidesz-előny
Tehát a főváros ezen körzetében az ellenzék vezető erejének 10 százalékponttal az országos ereje felett, a kormánypártnak pedig 10 százalékponttal az országos támogatottsága alatt „kellene” szerepelnie. A Publicus helyi és országos mérései viszont gyakorlatilag nem mutatnak különbséget a két nagy politikai tömb támogatottságában. Mivel a tapasztalatnak ellentmond, hogy a választói magatartás mintázatai rövid idő alatt ekkorát változzanak, feltételezhető, hogy a Pulai-féle csapat nagyon mellé lő valamelyik mérésében.
Ha a Publicusnak az országos kutatásuknál sokkal reprezentatívabb budapesti mérése a pontos, abból az következik, hogy a Fidesz országosan 7-10 százalékkal vezethetett idén ősszel. Ezt az értelmezést erősíti, hogy több meghatározó elemzőcég – a Nézőpont Intézet, a Magyar Társadalomkutató vagy az Alapjogokért Központ – nagyjából ekkora Fidesz-előnyt mért a vizsgált időszakban.
Figyelemre méltó, hogy időnként még a manipulációs kerekasztalban szereplő közvélemény-kutatók vezetői is beszéltek arról, hogy manipuláltak a kutatások. A 2022-es választás után a 21 Kutatóközpontot vezető Róna Dániel maga is elismerte a 444-nek, hogy a választási kampány idején olyan mérések kerültek nyilvánosságra, amelyek célja nem a valós közvélemény feltérképezése, hanem a választók befolyásolása volt. „Igen, abban van igazság, hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt mutatta, hogy szoros a verseny. Ezek, sajnos, nem voltak megfelelő színvonalúak. Eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat” – fogalmazott Róna a 2022-es választás után.
A Mediánt vezető Hann Endre ugyancsak beszélt a szándékos közvélemény-manipulációkról, a hamis felmérésekről. Úgy fogalmazott: igaz, hogy voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek. Emellett több más olyan eset is akadt, amikor felfeslett a baloldali elemzőcégeknek a Tisza semmivel alá nem támasztható előnyéről fabrikált narratívája.
Címlapkép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke – Fotó: Magyar Nemzet / Hatlaczki Balázs
