Ukrajna megkezdte az elnökválasztások tervezését és egy, az Oroszországgal kötendő esetleges békemegállapodásról szóló népszavazás előkészítését, miután a Trump-adminisztráció arra szólította fel Kijevet, hogy legkésőbb május 15-ig tartsa meg mindkét szavazást, különben eleshet a tervezett amerikai biztonsági garanciáktól.
A Fehér Ház célja, hogy tavasszal lezárják az orosz–ukrán béketárgyalásokat, és júniusig minden szükséges dokumentumot aláírjanak, ezzel véget vetve a második világháború óta Európa legnagyobb fegyveres konfliktusának.
Volodimir Zelenszkij elnök újságíróknak azt mondta: Washington világos menetrendet szeretne, részben azért, mert az amerikai vezetés a novemberi félidős választásokra kíván koncentrálni – írja a Financial Times.
A választások kiírása azonban jelentős fordulatot jelentene, mivel Zelenszkij korábban többször hangsúlyozta: hadiállapot idején, amikor az ország mintegy húsz százaléka orosz megszállás alatt áll, és milliók kényszerültek elhagyni otthonukat, nem lehet országos választásokat tartani.
Ukrán és európai források szerint az elnök február 24-én, az orosz invázió negyedik évfordulóján jelentheti be az elnökválasztás és a népszavazás tervét.
Ukrán és nyugati tisztviselők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy sem az amerikai ultimátum, sem a szoros ütemterv nem tartható biztosan. Minden attól függ, sikerül-e érdemi előrelépést elérni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egy békemegállapodás irányába.
Zelenszkij támogatottsága az elmúlt négy évhez képest csökkent. A visszaesést részben a háború miatti társadalmi kimerültséggel, részben az elnök környezetét érintő korrupciós ügyekkel magyarázzák.
Az elnökhöz közel álló források szerint Zelenszkij és csapata jelezte a Trump-adminisztrációnak, hogy nyitottak a rendkívül gyors menetrendre.
Az amerikai fél jelezte: a biztonsági garanciák feltétele egy átfogó megállapodás elfogadása, amely várhatóan területi kérdéseket is érintene, köztük a Donbász régió sorsát, és amelyet Washington május 15-ig szeretne lezárni. Zelenszkij eddig ellenállt a területi engedményekre vonatkozó felhívásoknak.
A jelenlegi munkaterv szerint az ukrán parlament márciusban és áprilisban dolgozná ki azokat a jogszabály-módosításokat, amelyek lehetővé tennék a szavazást háborús körülmények között, mivel a hadiállapot jelenleg tiltja az országos választásokat.
Szakértők szerint azonban a felgyorsított menetrend komoly kockázatokat hordoz. Több százezer katona szolgál a frontvonalon, milliók élnek a lakóhelyüktől távol, és tűzszünet hiányában Oroszország könnyen megzavarhatja a szavazást, például dróntámadásokkal.
Egy választási szakértő szerint hat hónap felkészülési idő nem a maximum, hanem a minimum egy ilyen volumenű voksolás megszervezéséhez.
Több ukrán politikus is attól tart, hogy a háború alatti választás tovább mélyítené a belpolitikai megosztottságot, és gyengítené az ország egységét. Mások ugyanakkor úgy vélik,
Zelenszkijnek idén lehet a legkedvezőbb az újraválasztás esélye, különösen, ha az elnökválasztást a békemegállapodásról szóló népszavazással együtt tartják meg.
A két szavazás egyidejű megtartása a részvételt is növelheti.
Tisztviselők szerint a választási terv attól is függ, hogy Zelenszkij képes-e olyan békemegállapodást elérni, amelyet igazságosnak és az ukrán társadalom számára elfogadhatónak tart. Az elnök régóta szorgalmazza, hogy egy esetleges békemegállapodásról országos népszavazás döntsön, ezzel biztosítva annak demokratikus legitimitását. Szakértők arra figyelmeztetnek: ha a folyamatot elsietik, az hosszú távon a demokratikus rendszer hitelességét is veszélyeztetheti.
Fotó: Facebook/ Volodimir Zelenszkij (Володимир Зеленський)
