Mindössze három olyan ország volt az unióban, ahol a második félév mindkét negyedévében nőni tudott a foglalkoztatási ráta: Lengyelország, Málta és Magyarország. Az Eurostat friss adatai szerint nem ütötte meg a magyar munkapiacot a koronavírus járvány.
2020-ban az Európai Unió munkaerőpiacát súlyosan érintette a COVID-19 járvány. A 20-64 évesek foglalkoztatási rátája tavaly 72,3% volt, az előző évihez viszonyítva 0,8 százalékponttal romlott. A férfiaknál 78% a ráta, 0,9 százalékpontos csökkenést tapasztalhattunk, a nőknél pedig 66,7%-os ráta mellett 0,5 százalékpont volt a csökkenés.
Magyarországon -0,3 százalékpontos csökkenést mérhettünk az egész évre vonatkoztatva, s ez a nyolcadik legkisebb esés a tagállamok között, az unió átlagának közel harmada csupán. 2020-ban ismét elértük az EU2020 stratégiában megcélzott 75%-os foglalkoztatási rátát.
A csökkenést a nőknél tapasztalhattuk, ott 0,6 százalékpontos volt a visszaesés, de így is az uniós átlag feletti maradt a női foglalkoztatási ráta (67%). A nők mutatói azonban a januártól bevezetett új módszertan miatt, amely már a gyermekgondozási szabadságon levőket is foglalkoztatottnak tekinti, ha a szülés előtt dolgoztak, közel 5 százalékponttal magasabb lesz. Az unió az év elején egységesítette ennek a területnek a számbavételét, mert ezeket az anyákat némely ország inaktívként (így hazánk is) mások pedig foglalkoztatottként tartották nyilván.
A férfiak rátája 83,1%, több, mint 5 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál, a tagállamok közül a hatodik legjobb érték Csehország, Málta, Hollandia, Németország és Svédország után. A férfiak közül csupán Lengyelországban, Horvátországban, hazánkban és Romániában nem volt visszaesés tavaly éves átlagban.
A múlt évben hazánkban a tavaszi, második negyedévben csökkent a foglalkoztatási ráta az akkor bevezetett restrikciós intézkedések miatt. Az év második felében mindkét negyedévben a magyar foglalkoztatási ráta magasabb volt 0,1-0,1 százalékponttal, mint 2019-es azonos időszaki csúcsértékünk volt. Mindössze három olyan ország volt az Unióban, ahol a második félév mindkét negyedévében nőni tudott a foglalkoztatási ráta: Lengyelország, Málta és Magyarország.
Az uniós statisztikai hivatal szerint a koronavírus-válság közepette az egész EU-ban a magyar munkajövedelmek a leginkább válságállók – írta a Makronóm korábbi elemzése.
Magyarország nemcsak a visegrádi országok között, de az egész unióban is az első helyre került, a magyar bérek csökkentek a legkisebb mértékben az EU-ban.
Tehát kimondhatjuk, hogy a magyar munkaerőpiac regenerálódó képessége az egyik legjobb Európában, összességében meg tudtuk tartani a kimagaslóan magas foglalkoztatottságunkat annak ellenére, hogy nagyon komoly belső átrendeződés zajlik a járvány miatt.
Köszönhető ez annak, hogy minden szereplő elsődleges fókuszában a munkahelyek megőrzése állt. Már a járvány korai időszakában megjelentek a hathatós kormányzati intézkedések és a munkáltatók, a vállalkozók is megtettek mindent azért, hogy a lehető legtöbb munkavállalójukat megóvják.
Teljes cikk ITT olvasható.
Címlapkép: MTI/Komka Péter
