Heiko Maas német külügyminiszter arra az informális diplomáciai feljegyzésre reagált, amely szerint a Balkán stabilitásának biztosításához etnikai alapon át kell rajzolni a volt Jugoszlávia területén kialakult országok határait. 

Mindenkinek rossz lenne a határok módosítása a Balkánon – jelentette ki a német külügyminiszter hétfőn Berlinben, hangsúlyozva, hogy hazájának semmi köze a volt Jugoszlávia térségének újrarendezéséről szóló, ismeretlen szerzőjű informális diplomáciai feljegyzéshez, amely a napokban bukkant fel a nemzetközi sajtóban.

Heiko Maas az észak-macedóniai külügyminiszterrel, Bujar Oszmanival folytatott megbeszélése után közösen tartott sajtótájékoztatón, kérdésre válaszolva kijelentette, hogy tárgyalni sem szabad a csupán „üres szavakat” tartalmazó dokumentumról.

A régióra vonatkozó német külpolitika alapvetése, hogy „el a kezekkel a határoktól” – mondta a német diplomácia vezetője.

Kifejtette, hogy a Nyugat-Balkán egészét érintené, és a térség viszonyrendszerében kialakult összes kapcsolatra hátrányos hatással lenne, ha bárhol módosítanák a határokat.

    „Mi ezt nem akarjuk, elutasítottuk a múltban, elutasítjuk most is, és teljességgel elutasítjuk a jövőben is” – szögezte le Heiko Maas.

Hozzátette: ha esetleg híresztelések jelennének meg arról, hogy Németország bármilyen formában részt vett a Nyugat-Balkán újrafelosztásáról szóló non-paper típusú diplomáciai dokumentum összeállításában, akkor csakis „fake news-ról”, álhírekről lenne szó.

Az áprilisban felbukkant dokumentum szerint a térség stabilitásának biztosításához etnikai alapon át kell rajzolni a volt Jugoszlávia területén kialakult országok határait. Így Észak-Macedónia és Montenegro egyes részeit, valamint Bosznia-Hercegovina teljes egészét fel kell osztani Horvátország és Szerbia között, Koszovót pedig hozzá kell csatolni Albániához.

Az átrendezési tervek

Koszovó északi, szerb többségű területei a német többségű, Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolhoz hasonló, rendkívül széles körű autonómiát kapnának, ennek fejében pedig Szerbia nem ellenezné az albán többségű Koszovó egyesülését Albániával. Észak-Macedónia és Montenegró albán többségű részei is az újonnan létrejövő Nagy-Albániát gyarapítanák – írja az Index.

Szerbia emellett vagy megkapná a szerb többségű boszniai Szerb Köztársaságot, vagy Észak-Koszovóhoz hasonlóan a boszniai szerbek entitása is Dél-Tirol-típusú autonómiában részesülne, csakúgy, mint a horvát többségű Nyugat-Hercegovina. Bosznia-Hercegovina ezen része vagy az anyaország Horvátországhoz csatlakozna, vagy Bosznia-Hercegovinán belül – a délszláv háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodásban rögzítettek helyett – a bosnyák–horvát föderáció megszüntetésével a horvátok is önálló entitáshoz jutnának.

A horvát Jutarnji List meg nem nevezett szlovéniai forrásaira hivatkozva azt közölte, hogy a titkos térképszabászat hátterében Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll.

Ahogy a bircahang.org blogírója is megjegyzi mindenki ragaszkodik a határok nem átrajzolásához, mert ez majd precedens lesz, aztán a helyzet egyre rosszabb lesz, s a végén a határok úgyis átrajzolódnak, de sokkal nagyobb károkkal.

Forrás: MTI / Index / 2022plusz

Illusztráció: bircahang.org