Istenem, pedig mennyire bíztunk benne. Persze, nem volt nehéz, mert Jean-Claude Juncker után csakis jobb jelölt jöhetett. Aztán megérkezett Ursula és elfoglalta az Európai Bizottsság elnöki székét. Hét gyermek édesanyjában csak nem csalódhatunk – gondoltuk alig két éve. Ám sajnos ez a rövid időszak is elég volt arra, hogy simán bedarálja őt a brüsszeli gépezet.
Most meg ott tartunk, hogy a képünkbe hazudik. Azt mondja, hogy sikeres volt az Uniós vakcinabeszerzés. Ahogy a Mandiner fogalmaz: ez az „újbeszélnek” elkeresztelt kommunikációs technika. Idézünk az irásból:
“A szerencsétlenkedés, amit EU-s újbeszélül sikernek hívnak, azzal kezdődött, hogy a bizottság EU-s szinten akart minden beszerezni, majd nem adta ki a vakcinaszerződéseket és vitába keveredett az AstraZenecával, eközben pedig politikai alapon keresztbe tesz a keleti vakcináknak. Ezt azonban egyre több tagállam ignorálja, és vásárolja tonnaszámra a Szputnyikot meg a Sinopharmot. Legutóbb már az a Németország is beállt a sorba, ami egyébként szinte egyenlő az EU-val, már ha az EU-s akaratképzés kacskaringós útjaira gondolunk.
Itthon, ha kivárnánk a töketlenkedést, 1,7 millióval kevesebb beoltottunk lenne, a beoltottsági arány pedig 44 százalék helyett 27 százalék. Na, az épp az uniós átlag.
Ehhez képest Von der Leyen asszonyság arra büszke, hogy az EU-s országok 200 millió vakcinát exportáltak máshová – sokszor ignorálva saját polgáraik igényeit is. Eközben azt, hogy mennyit importáltunk, például keleti vakcinát, nem említette. Kivitel oké, behozatal nem. Megint bebizonyosodott, hogy a helyi szint gyorsan cselekszik,.”
