Ismerik a mesét a császár (király) új ruhájáról, amikor az uralkodó azt hiszi, hogy csodálatosan finom, páratlanul szép öltözetben sétál, de valójában oly pucér, mint ahogyan világra jöttünk. Népe méltán kacagja ki az új „ruhát” s királyát. A hazai baloldal most egy olyan mesét ad elő nekünk, amiben nemcsak a király, de egész udvartartása, a főkincstárnoktól a csörgősapkás bolondig mindenki úgy áll előttünk, ahogyan őket a Jóisten megteremtette: meztelenül.
A baloldal meséje a demokráciáról, a szabadságról, a jogállamról szól, amiket majd ők természetesen megvalósítanak, ha elzavarják végre a gonosz zsarnokot az ország éléről. Legelső lépés e nagyszerű, jelzők nélküli demokrácia, az ígéret földje felé: az előválasztás. Ez a bűvös kifejezés arról szól, hogy ők már annyira nagyon demokratikusak, hogy még azt is a nép, leginkább az ő szavazóik dönthetik el, hogy 2022-ben egyáltalán ki induljon e káprázatos társaság jelöltjeként az országgyűlési választásokon. Valóban fantasztikus elképzelés, kár, hogy az egész szemfényvesztés, hazugság, parasztvakítás.
Mi már a kezdetektől mondjuk, hogy ez az egész előválasztósdi teljesen másról szól, mint amit ők mondanak, a saját táboruk mozgósításán, feltüzelésén kívül például jó alkalom ez egy kis tiltott adatgyűjtésre is. Most aztán, ha eddig nem vette volna észre Gyurcsány kedves baloldali népe, végleg lehullott a lepel: nincs itt szó semmiféle demokratikus eljárásról, semmi választási lehetőségről. Gyurcsányék megmondják, ki hol indulhat majd, ki melyik frakcióba ülhet, ha bekerül a parlamentbe, tán még azt is előírják, ki mikor vehet levegőt. Pártvezérecskék döntenek saját párttársaik feje felett, piszkos kis alkukat, paktumokat kötnek a tagságuk háta mögött: ó, de jellemző ez a hazai baloldalra!
Tudják, van az a mondás, hogy a foci olyan játék, amit 22-en játszanak kilencven percen át, és a végén mindig a németek nyernek. Ez így ma különösen aktuális, remélem, a magyar csapat is bebizonyítja, hogy Gary Lineker szavai már rég nem igazak. A baloldali előválasztósdira lefordítva viszont mindez úgy hangzik: ez az előválasztás olyan játék, amelyet hat párt játszik hónapokon át, és a végén mindig Gyurcsányék nyernek. Azért gondoljanak bele, hogyan intézik az ügyeket a baloldalon: Molnár Gyulát, az MSZP egykori elnökét a szocialista pártvezetés gyakorlatilag eladta Gyurcsányéknak úgy, hogy arról ő sem tudott, mint egy rabszolgát, akinek most már az új gazdának kell engedelmeskednie. Az már csak a bohózat része, hogy mindezért még őt akarják kizárni a pártjából. Ezek nem csak gazemberek, ezek kész idióták. Gyurcsány hasznos hülyéi.
Nem tudom, őszre, amikor esedékes lesz, lenne az előválasztása ennek a tébolyult társaságnak, marad-e még egyetlen körzet is, amit nem árusított ki egyik vagy másik pártvezér ebben a nagy összeborulós összefogásban. Azt viszont egészen biztosan tudom, hogy minden jel arra mutat, a tragikomikus előválasztási színjátéktól az általuk nem is titkolt tervekig – hogy hogyan veszik majd semmibe az alkotmányt, a törvényeket, ha hatalomra kerülnének – minden rezdülésük azt bizonyítja: jaj ennek az országnak, ha a gonosztevők és bohócok gyülekezete vehetné kezébe Magyarország kormányrúdját. Gréczy Zsolt megmarkolná, Jakab Péter húzná, Karácsony Gergely tolná, Gyurcsány Ferenc Dobrev Klára nagyasszonnyal az oldalán meg ostort pattogtatva ülne a bakon, szédült vigyorral nézve szét egy egykor reményteljes ország füstölgő romjai fölött.
Nem! Nem! Soha!
Az írás a Magyar Nemzetben jelent meg
