Anyanyelvünk védője gyakran tapasztalja: a mindennapok nyelvhasználatában – és az erre erősen ható médiában – egyaránt számos helyesírási hiba forrása az, hogy a közlő nem fordít kellő gondot szövege értelmezésére. Nem törődik ezzel feledékenységből, sietségből vagy éppen tudáshiányból. Arra azonban nem gondol, hogy efféle bakikkal akár sértegetni is lehet.
E hibák gyakran az egybe-, illetve különírás szabályait szegik meg.
„A számlára az kerüljön, hogy úszó jegy vagy úszó bérlet” – írják a világhálón. Csak el ne ússzon a számla is! Szó szerint megússzuk szárazon, ha úszójegy vagy úszóbérlet kerül a számlára…
„Gáz szerelő”, „gáz szerelés”. Ekképp reklámozza magát a szakma egy internetes oldalon. Nyilván professzionális szerelőkről, szerelésről van szó. Ám a helyesírás… Az ebben az esetben bizony korántsem profi. A helyesen írók, ha szó szerint vennék az efféle hirdetést, aligha kérnének belőle, nem vágynának „gáz szerelésre”, nem tartanának igényt „gáz szerelő” ténykedésére. A gáz szó tudniillik az argóban ’baj, veszély’ jelentésű (és egyre inkább terjed a közbeszédben). Az idézett különírt változat tehát ’hibásan, rosszul végzett’ munkát, illetve ’pancser, kontár, kellemetlenséget, veszélyt okozó’ munkást jelent. Jöjjön tehát gázszerelő gázszerelésre: szakember – minőségi munkára.
„Beteg ápolás területére beteg látogatókat” keresnek az egyik honlapon. Beteg az ápolás? Betegek a látogatók? Nem, a helyesírás beteg, a szöveg az értelme szerint ugyanis betegápolásról, azaz betegek gondozásáról, nem az ápolás betegségéről beszél. S az állást nem beteg látogatókkal, hanem munkaképes beteglátogatókkal kívánják betölteni.
„Mire tud még átállni egy dinnye termelő?” – olvassuk meghökkenve egy internetes felületen. Lehet, hogy egy dinnye (azaz: ’dinka, buta, bolond’) termelő semmire sem tud átállni, ám a dinnyetermelőnek, azaz a dinnyetermeléssel foglalkozó talpraesett gazdának megvan a magához való esze, „át tud állni”, más (termelő)munkába is bele tud fogni, bele tud tanulni, ha a szükség úgy hozza.
Egy a közlés sem kevésbé meghökkenrtő: „Malac, disznó eladás és vásár”. Biztosan nem (le)minősíteni akarta a tájékoztatás szerzője a sokadalmat, tehát szó sincs róla, hogy rendetlen vagy illetlenkedne, kellemetlenkedne, trágárkodna (azaz disznólkodna…) az állatpiacon a kereskedő (és a vevő), hanem a szövegező helyesírásával van baj. A szóban forgó rendezvény tehát: malac-, disznóeladás és -vásár.
Összevonjuk a szemöldökünket azt olvasván, hogy „hideg konyhai szakács” kerestetik. Kézenfekvő, hogy nem érzelmek (stb.) híjával levő dolgozók jelentkezésére számítanak, hanem hidegkonyhai munkák végzésre alkalmas szakmunkások, szakmunkásnők pályázatára. Akik e citált formákat írták, utánanézhettek volna e munkakörök pontos írásmódjának, elkerülendő a félreértést, a hirdetések pikantériáját…
„…Azután pedig csecsemő gyógyászhoz vidd!” – olvasom egy fórumon a meghökkentő tanácsot. Csecsemőként praktizálna a szóban forgó orvos? Természetesen szó nincs erről. A helyesírással van baj. Mert igaz ugyan, hogy a gyógyítást sem lehet elég korán kezdeni, ám itt csecsemőgyógyászt, azaz újszülötteket hivatásszerűen gyógyító szakembert ajánlott egy szülő egy társa figyelmébe.
Kacagtató az a tájékoztatás is, amely az ünnepek alatti „szemét szállítást” részletezi. A polgárok talán inkább szemétszállítást kérnének, tudván, a szemét (azaz: ’silány, gyatra, vacak, tisztességtelen’ stb.) szállításban aligha van sok köszönet…
S ha már szállítás, elevenítsünk fel egy másik élményt: „VESZÉLYES HULLADÉKSZÁLLÍTÁS” – kiált a felirat messziről is jól olvashatóan egy teherautón. A benne tartózkodó munkások, ha ismerik a helyesírást, nagyon nem büszkélkedhetnek… Mert azt hirdeti járművük nagybetűkkel: a szállítás a veszélyes. Noha a hulladék a rázós. Tehát nem a kocsiban ülőktől kell tartani, hanem a rakodótér tartalmát tudomásul véve, óvatosan közlekedni. Helyesen pedig így szól a tábla: veszélyeshulladék-szállítás.
Azt kérdi egy internetes lap kommentje: ha nincs bizonyíték arra, hogy a túlzott mértékű okos telefonhasználat káros az egészségre, akkor miért kutatják ezt a témát? Azt távbeszélési ügyekben laikusként is bizton állíthatjuk: az okos (azaz: észszerű, bölcs, logikus stb.) telefonhasználat semmilyen kárt nem okoz az egészségben. Az azonban tényleg tisztázandó: az okostelefon-használat, tehát a sokfunkciós (mobil)telefon – az okostelefon – igénybevételének milyen gyakorisága esetén tarthatunk attól, hogy szervezetünk jelezni fog…
S ha egy különírt szókapcsolat (pl. levelező tagozat, használt autó) az egészhez járuló utótagot kap, az egyébként különírandó előrészt az új összetételben egybeírjuk, és ehhez az utótagot kötőjellel kapcsoljuk, függetlenül a szótagszámtól (az úgynevezett mozgószabály alapján).
Egy különleges sütemény, a hájas tészta készítésének fortélyait elsajátítandó, „a versenyt megelőző hetekben egy hájas tésztakészítő foglalkozást is hirdetett” – olvasom a világhálón. Nyilván nem a szakember súlyfölöslegére kívántak itt célozni, azaz hájastészta-készítőt kellett volna írni.
Ugyancsak mulatságos nyelvi szerkezetet alkotott, aki egy állásajánlatban a munkakört így nevezte meg: „használt ruhakereskedő”. Világos, hogy nem megfáradt, elcsigázott (stb.) jelentkezőket várnak, csak épp a helyesírás ismeretével van baj… Tehát használtruha-kereskedőkre, azaz használt ruha árusításához értő eladók jelentkezésére számítanak…
Szerző: Arany Lajos
