A válságkezelésről, benne a pénzügyi válságkezelésről írt cikket Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzetnek. Az írás főbb gondolatai közül válogattunk.
1. Döntő a versenyképesség elért szintje.
Az EU körében 2019-ről 2020-ra azok növelték fejlettségi szintjüket az átlaghoz képest, akik a legjobbak voltak a versenyképességi rangsorokban. A déliek még jobban visszaestek, mint amit a versenyképességi helyezés indokolt volna, ami a turizmus magas GDP-arányának köszönhető.
2. Sokat segít a digitális fejlettség.
A válságkezelés és a digitális felkészültség (DESI digitalizációs index) között erős pozitív kapcsolat van. A mostani válságban az járt jobban, aki korábban nagyobb súlyt fektetett a digitális átmenetre.
3. Döntő lehetett a pénzügyi rendszer versenyképessége.
A magyar válságkezelés hitelezésalapú volt, az MNB és a pénzügyi rendszer
forrásainak hatékony kihelyezése támogatta a költségvetést, az üzleti szektort és a családokat. Ez tette válságállóvá a munkaerőpiacot. Ennek alapja a 2013 után beindított pénzügyi versenyképességi fordulat volt, mert annak köszönhetően a magyar gazdaságban, a pénzügyi rendszerben javult legnagyobb mértékben a versenyképesség a 2013–19 közötti felzárkózási szakaszban.
4. Válságkezelés közben is javítható a versenyképesség.
Magyarország 2019-ről 2021-re az IMD 334-es versenyképességi rangsorában a 47. helyről a 42. helyre lépett előre. A legnagyobb ugrás a nemzetközi befektetések terén volt, ahol a 40. helyről a 10.-re, illetve a gazdasági teljesítményben, ahol a 19. helyről a 8.-ra jöttünk fel 64 ország közül. A foglalkoztatásban is a 20. helyről a 13. helyre léptünk előre. Azért javulhatott a válságkezelés során a versenyképességünk, mert a válság feloldott egy belső gazdaságpolitikai patthelyzetet. Az éves költségvetési érdek már nem akasztotta meg a versenyképesség javulását célzó javaslatokat. Ennek ára
most a magas költségvetési hiány és az elfutó államadósság. A tanulság azonban világos: a versenyképességi ugráshoz gazdaságpolitikai, nem pedig költségvetési gondolkodás szükséges.
5. Még nem elég a felkészültségünk a válság utáni világra.
Újraindult a magyar gazdaság, a harmadik negyedévben várhatóan elérjük a 2019. év végi GDP-szintet. Felmértük a magyar gazdaság válság utáni világra való felkészültségét (MNB Sustainable Future Index), ami jelentősen elmarad az EU átlagos szintjétől. Előttünk 17 ország áll, mögöttünk 9. A 18. hely kissé jobb, mint a mai fejlettség szerinti 21. helyünk, de ez a jövő képességét jelzi, nem a múltbeli teljesítményt, ezért nem elégséges. Leggyengébben a digitális területen, a munkaerő felkészültségében és az egészségügyi átalakulás képességében állunk. Ugyanazok vannak előttünk, akik a nemzetközi versenyképességi rangsorokban is előttünk vannak.
6. Teljes versenyképességi fordulat kell a felzárkózáshoz és a következő válságok sikeres kezeléséhez.
Ahogy az elmúlt harminc év válságainak, úgy a mostani Covid–19 válságnak is egyértelmű tanulsága, hogy azok kezelik jobban a kihívásokat, akik előtte folyamatosan javították a versenyképességüket. Az is segít, ha válság közben versenyképességi ugrást hajtanak végre. Magyarországnak nagyon sokba került, hogy eddig elmaradt a versenyképességi fordulat. Ha továbbra is elmarad, az a felzárkózásunkba kerül.
Ezért kell a kormányzati gazdaságpolitika intézményi váltása és a versenyképességért felelős új intézmény felállítása.
A cikk további részeit itt olvashatja.
