Istenhez, nemzethez és a családhoz tartozás az európai civilizáció alapértéke.

Évezredeken keresztül ez a kötődés az emberek százmillióinak adott biztonságos kapaszkodót életük legnehezebb perceiben, óráiban, szakaszaiban is. Szerencsések azok, akik felismerik e három támasz jelentőségét, és kötődésüket életük során fenntartják. Mondjuk, hogy életpályánk során szükség van a szerencsére is, de tény, hogy körülményeink alakításában nem tétlenkedhetünk. Nap mint nap problémák sokaságával kell küzdenünk, és nem tagadhatjuk, hogy sokszor segítségre van szükségünk. Ilyenkor nyújt mentőövet hitünk, nemzetünk és családunk.

Európa nemzetei történelmük során megtanulták, miként kell védekezniük a háborúk és a gyakorta nemzetük elleni támadásokkal szemben. A tanulságokat nem lehet elfelejteni, és ugyanakkor meg kell szívlelni. Folyamatosan bukkan fel a civilizációnkat fenyegető veszély. Támadás érheti hitünket, nemzeti közösségünket, sőt az előbbiekkel együtt családjainkat is.

Nehezen igazodunk el a médiatartalmak elemzése során, sokszor úgy érezzük, hogy lehetetlen a hozzánk intézett információkat objektíven értékelni. A hétköznapi emberek létük fenntartásával vannak elfoglalva, és sokszor naivan úgy gondolják, hogy életük sorskérdéseit megválasztott vezetőikre bízhatják. Csakhogy a hatalmat gyakorlók egy része függőségi viszonyát nem köti választóihoz, hanem érdekeinek megfelelően a szürkeség ködében leledző pénzügyletek irányítóihoz köti egzisztenciáját. Ők úgy gondolkodnak, hogy mindent meg lehet venni, és csak ők azok a kiváltságosok, akiket Isten saját arcára teremtett.

A világ gazdasága és gazdagsága az emberiség egy százalékának a kezében van. Ők a birodalmi szemlélet hordozói, céljuk a világ feletti hatalom megszerzése. Ennek érdekében kartellszerűen összeálltak, és lépésről lépésre haladnak előre céljaik felé. Ma már nemcsak a gazdasági és pénzügyi szférát kívánják birtokolni, hanem a klasszikus demokrácia fogalmát és a szuverén nemzetek jogi szubszidiaritásából fakadó hagyományokat is önhatalmúan megsemmisítésre ítélték. Elődeik és ők az emberek Istenbe vetett hitét a történelem során több próbálkozással, egyedi szemléletükkel ideológiai nézetekre cserélték. Lásd az izmussá alakított bolsevik, náci, fasiszta, kommunista és elhajlott szocliberális szisztémájú birodalmat kialakító munkálkodásukat.

A pénzhatalmasok a nemzetek politikai viszonyainak átalakítására törekszenek. Elfordultak a sokszor kikényszerített háborúktól, felismerték, hogy a demokráciaexport is csődöt mondott, a fegyveres beavatkozás és a gazdasági nyomás ellenére is.

Új tartalommal töltik meg a bukott izmusokat, levonva a tanulságokat, nem adják fel hódításra szánt eszmeiségüket. Ez a nyitott társadalom ideológiája, ahol a pénzhatalmasok szűk csoportja kinevelte azokat a nemzetárulókat, akik hazájukat feladják, hatalmi éhségük kielégíthető úgy, hogy birodalmi helytartói pozíciókat szerezhetnek. Nem szégyellik a családok hagyományos hittel vezetett közösségeit szétverve, a szexuális szabadság meghirdetésével az LMBTQ széles választékát kínálni. A szerelem és a szeretet hagyományos értékei légüres térbe helyeződnek át.

Európa népei előtt óriási a tét. Megőrizhetik sokszínű identitásukat, és ezzel az önálló kontinens eddigi vívmányait, vagy az Egyesült Államok szatellitholdjának utasaivá válva egy világbirodalmi törekvés erőtlen kiszolgálói lesznek. Úgy tűnik, hogy az Európai Unió intézményrendszere elavulttá vált, a szövetség tagjainak érdekeinek védelmére képtelen, ehelyett pártpolitikai csatározások színhelyévé vált. A nyitott társadalom ideológiai primátusát elfogadva választott útja csak bukáshoz vezethet.

Nincs más lehetőség, mint visszatérni az alapító atyák által megfogalmazott, biztonságot sugárzó kezdetekhez. Innen kell újból megfogalmazni az előrevezető út állomásait. Komolyan kell venni az Európa jövőjéről szóló konferenciák ajánlásait. Alapvetőnek kell tekinteni az egyenrangú nemzetek szubszidiaritását. Az uniós alapszerződések áttekintése után nincs más lehetőség, mint az intézményrendszer megreformálása, amelyre sokáig nem várhatunk. Így juthatunk el ahhoz, hogy Európa önállósága megőrizhető legyen. Ehhez nincs szükségünk bábáskodásra és az idegen érdekekkel történő megalkuvásra.

Európában vissza kell állítani a gazdaság primátusát, és olyan társadalmi rendszert, amely elsődlegesen az emberek sorskérdéseire ad adekvát választ. Az egyes tagországok politikai arculata nem függhet mástól, mint polgárainak akaratától.

Kétségbeejtő jelenség, hogy az unió jövőjéről elindított, tagországok részéről véleményeket bekérő felhívás pusztán formainak tűnik, hiszen folyamatos az, hogy az intézményrendszerben jó pénzért acsarkodnak a politikusok népeik meghallgatását mellőzve, előidézve a szövetség öncsonkítását.

Ehelyett megszüntetésre vár az illegális bevándorlás, félre kell dobni a genderprobléma gumicsontját, és a tényleges feladatokkal szükséges megbirkózni. Ilyen a pandémia legyőzése, a jogállamiság minden közösségi tagra vonatkoztatható kidolgozása a pártpolitikai érdekek kizárása mellett, a demokráciaexport helyett a szolidaritás logisztikájának megszervezésével a bajbajutottak segítése, a közösségi környezet fenntarthatósága, a kisebbségi jogok végleges rendezése stb.

Napjaink igazolták Szíriára, Líbiára, Afganisztánra tekintve, hogy a szuverén országok belügyeibe történő beavatkozások visszaütnek. Az Egyesült Államok politikai rendszerét nem lehet Európára erőszakolni. Európa színes világát, nemzeteinek őrzött értékeit népeink nem engedik szürkére mázolni.

A közös döntések meghozatalánál tekintettel kell lenni a tagországok parlamentjeinek állásfoglalására.

Az előzőekben leírt témákról szól majd 2021 októberében az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanácskozás (EuCET) Budapesten. A mostani, III. kongresszus, amely 14 ország képviselőinek véleményével zárónyilatkozatot fogad el, megválasztja nemzetközi grémiumát.

Európa kulturális öröksége megőrzése érdekében az EuCET keretében széleskörűen kívánjuk bevonni a velünk azonosan gondolkodó civil szervezeteket, keresztény–nemzeti–konzervatív szakszervezeteket, munkástanácsokat és a különböző tudásközpontokat és társadalomtudósokat.

Nézetünk szerint a nap 24 órájában civilnek minősülő polgárok munkahelyükön is folytatnak érdekvédelmi tevékenységet. A hagyományos osztályharcos szakszervezeti megmozdulások kora lejárt. A pártpolitikai elképzelések megjelenítése megosztja a társadalom tagjait, gyengíti a célirányos szakmai, egzisztenciális érdekek érvényesítését az állami, magánszektor intézményei és a cégek irányában.

A szakszervezeti munkában a gazdasági kérdések prioritása nem vitatható. Az állam és a cégtulajdonosok szerepe a minél hatékonyabb gazdálkodás, ami a menedzsmenttől és az alkalmazott munkavállalók teljesítményétől nem lehet független. A cég három fő szereplőjének összehangolása az egy hajóban haladás ténye alapján a szakmai érvek prioritását feltételezi.

Fontosnak mondjuk az üzemeltetés családi hangulatának kialakítását. Ezért objektíven kell értékelni a tulajdonosok, a menedzsment és a munkavállalók által hozzáadott értékeket. A munkahelyteremtés és annak hosszú távú megőrzése a tulajdonos befektetőktől kockázatvállalást igényel, az alkalmazottaktól a piaci viszonyok átlátását és a példaértékű munkát feltételezi. A jó hangulatban végzett, közös célt szolgáló tevékenység eredménye a befektetések arányában osztható, újabb beruházásokra ad lehetőséget, miközben az egyéni és családi érdekek fenntarthatóságát hosszú távon biztosítja.

Az EuCET a civil társadalom szerepét és a civil kurázsi megjelenítését a jövőben a keresztény–nemzeti–konzervatív szakszervezetek partnerré válásával kívánja szélesíteni.

Úgy gondoljuk, hogy a résztvevők sokszínűsége lehetőséget ad arra, hogy elgondolásainkkal a társadalom egyre nagyobb részét érjük el és biztatást adhatunk azoknak, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak, de az egyre nyomasztóbbá váló európai légkörben nem merik véleményüket nyíltan képviselni.

Fentiek értelmében a tizenegy éve velünk együttműködő magyar Munkástanácsok Országos Szövetsége partneri segítségével szeretettel magunk között üdvözölhetjük a kétmillió tagot számláló UGL olasz szakszervezetet. Reményeink szerint a III. kongresszuson részt vevő civil képviselőkkel és megfigyelőkkel (spanyol VOX) tovább bővülhet az EuCET.

Az EuCET az Európa jövőjéről folyó vitában és mindenkor a jövőben bátran és nyíltan kiáll Európa kulturális öröksége és a nemzetállamok megvédése mellett.

Szerző: Csizmadia László