Jó reggelt, gyerekek, remélem, már felébredtetek! Mert igaz mesét mondok nektek. A kismalacról és a farkas komáról. Tudjátok, a farkas előbb az egyik, majd a másik lábát könyörgi be malacka házába, végül egészen bejut, csakhogy a kismalac zsákba köti és forró vizet önt az ordasra. A baj az, hogy ma már másként szól a mese.
Ott a mi kismalacunk, az egyszerűség kedvéért nevezzük Euromalacnak (bár az USA-ban, vagy éppen Kanadában is ugyanúgy viselkedik, lehetne akár Világmalac is, ám szerencsére még nem mindenhol ment el a malacka esze). Szóval, barátaim, egyszer volt, de csak volt.
Hogyan jutott el Euromalacunk a farkas bendőjéig?
Jött az ordas, és esdekelt: – Malacka, engem üldöznek, menekült vagyok! Engedd be az egyik lábamat!
És a malac azt mondta: – Jaj, szegény, majd én megmentem az irhádat! Ha szíriai malac vagy, nem kérek tőled okmányokat, elhiszem, hogy 100 éves létedre még nem vagy 18 éves.
Bent van az egyik láb! Mert Euromalac így kiált: Willkommenskultur! Wir schaffen das! És el is hitte, hogy a farkas majd asszimilálódik, átveszi a malacok szokásait, szorgos méhecske gyanánt munkálkodik és a farkaskölykök pótolják a disznófalkából hiányzó malackákat. Darab-darab.
Euromalac azt is elhiszi, mert mondta a farkas, hogy a farkasnak emberi joga betenni a lábát oda, ahová neki tetszik és ezt a többi malaccal is el akarja hitetni. Még ENSZ határozatot is hozat erről, amit persze az okosabb malacok nem fogadnak el. De már puff! Bent van a második láb.
Igen ám, de túl sok farkas gyülekezik, Euromalac ezért azt szeretné, ha a többi malac „önként” beengedné a házába a farkasokat. Mivel pedig még mindig akad kismalac, amelyik ezt nem akarja, ezért fenyegetőzni kezd. Nála van a kukoricás kosár, aki önként nem kér a farkasokból, annak nem ad belőle. Hopp, bent a harmadik láb is.
Hol az a zsák, malacka? Nem látod, mire készülnek a farkasok? Robbantgatnak, erőszakoskodnak, kiírják a táblájukra, mai ajánlatunk: Malacpecsenye.
De másféle farkasok is léteznek. Malacból átigazoltak.
- Minket üldöznek! Tégy a gyűlölet ellen! Vonuljunk fel és dicsőítsük a másságot!
Bent az első láb!
- Tessék minket beengedni a legkisebb malacok közé is, mert meg kell tanítanunk őket a másság szeretetére! A vén disznóknak pedig (ártsd: szülőmalac) kuss, mert rasszisták, homofóbok!
És Euromalac beengedi a farkas másik lábát. Sőt, jöhet a harmadik is, mert sok az elmebeteg Euromalac és határozatot hoznak arról, hogy a hím farkasok is szülhetnek. Nem tudnak ugyan, de joguk van hozzá.
Mi lesz a negyedik lábbal? Ne izguljunk, hamarosan az is bejut, amikor kötelező lesz a másság.
Euromalac pedig önhitten pöffeszkedik, mert ő bizony nem ijed meg az éhes farkastól, de nem ám! Eszében sincs zsákot tartani a farkasnak, véletlenül sem kiáltja, hogy „Forró vizet a kopaszra!”, ellenkezőleg. Melegíti a sütőt, hogy amikor majd egészen bejut az ordas a házába, ne kelljen szegény toportyánnak a tűzrakással vesződnie. Euromalac tisztelettudóan beveszi a szájába a citromot és elhelyezkedik a sütőben. Jó étvágyat, farkas koma!
Ma még akadnak olyan malacok, akik nem kérnek a farkasokból, de meddig? Mi lenne, ha a malackák közül azok dönthetnének, akik inkább a farkasokkal üvöltenek?
Vigyázat! Ha farkast kiáltunk, azért tesszük, mert valóban itt vannak közöttünk. Jó lenne, ha nem válna belőlünk is Euromalac. Tehát jó reggelt, gyerekek, ébredjetek fel!
(Címkép grafika: Macskássy Dezső)