Milyen reggelre ébredünk hétfőn, április 4-én?
Olyanra, mint a többi reggel. Akinek van, annak kukorékol a kakasa, mások a reggeli vonathoz sietnek, megint mások rohannak a gyerekeikkel a tanintézetekbe, oviba, bölcsibe, aztán megint mások pöffeszkednek óriási mercijeikben és csapkodják a kormányt a dugóban, egyesek meg rohannak a hajnali nap felé üvöltve, mert azt hiszik nélkülük nem kel fel. Nem vennék a szívükre!
Nos jobb, ha tudják, mindenki nélkül is felkel a nap. Látszólagos mozgással, tűpontosan végigmegy az égbolton majd leereszkedik a Csendes-Óceánba.
Április 4-én tehát mindenki tenni fogja a dolgát.
Ahogy tette anno a szovjet hadsereg is, mely ugyan kivonult Nemesmedvesnél, de úgy, hogy közben itt maradt még 44 évig és nyakunkra szabadította a kommunistákat, akikkel még ma is birkózik az ország.
És tülekednek nyomukban Rákosiék, Péter Gáborék, az ÁVH, a kisnyilasok és lekapnak mind a 10 körmünkről. Aztán Kádár, az Apróék apraja-nagyja, a minden rendszeren átívelő diktátorok Horn, Gyurcsány, Bajnai, akik mindnyájan annak a bizonyos április 4-nek a szülöttei. Kisdiákoként pedig lázasan énekeljük, hogy „április 4-ről szóljon az ének”!
De ezen a jövő heti első napon eljöhet a dolgos nemzet április negyedikéje is. Persze nem magától, nem az égből hulló Mannaként. Ehhez vasárnap mindnyájunknak el kell menni szavazni, dönteni az ország és a saját sorsunk felől.
És akkor lehet ez egy új kezdet, amely szétszórja a múlt idesereglett – mindig az aktuális világhatalom szolgálatában álló – a saját és érdekköreik pecsenyéjét sütögető, a magyar, a nemzet szavakra pisztolyt rántó globálkomcsikat és végre mindenki belátja, hogy nem az emberek jóléte, békéje, biztonsága elleni elitista, elvtelen szövetkezéssel lehet választásokat nyerni, hanem az akaratuk melletti egységgel és hűséggel. (fides)
Ezen az új április 4-én világossá válhat az ellenzék számára is, hogy nem elég az összes gondot, bajt és frusztrációt Orbán Viktor nyakába varrni. Bizony fel kellett volna mutatni Brüsszelben, hogy kiállok a hazámért, nem szavazok folyton nemzetem érdekei ellen, nem hergelem az anyaországot a határon túli magyarok állampolgárságának megtagadását prédikálva és uszítva ellenük. (23 millió román, by Gyurcsány) És mint legutóbb, nem provokálom őket félig elégetett szavazatokkal. A szeméttelepen azonban ottmaradt a kilógó lóláb! Ugyan barátaim! Ki hiszi ezt el nektek ezt a dilettáns csalást?
Már megint üveggyöngyökre ácsingozó kinnszülötteknek néztétek a székelyeket! Szégyelljétek magatokat!
Noch da zu itt van ez a szerencsétlen Márki-Zay Péteretek, aki aktuálisan előáll egy háborús vészhelyzetben – a nyugat pincsikutyájaként – katonákat és fegyvereket ígérni Ukrajnának, – ezzel növelve országunk és elsősorban Kárpátalja kitettségét katonai csapásoknak. Majd ő beszél a Jeszenszkyvel! (Vö. a pestitv-s újságírót megnevezve ukrán elnöknek. Áprilisi tréfa? Aligha! Egy felkészületlen ember hülyesége! De Zsolt részéről azonnal egy jó mém született, íme:
Gyurcsány-Márki-Zay etc., akik azt hitték és másokkal is azt akarták elhitetni, hogy üvöltözéseikre, karlendítéseikre, szemkilövetéseikre, a Soros-seregek követelésére kel fel a nap beláthatják tévedtek és másokat is becsaptak.
Az a nap is olyan lesz, mint az összes többi: nélkülük fog felkelni. Nem szükségesek hozzá, de persze ők is élvezhetik majd a fényét.
És ott lesznek majd azok is, akik mindig is tudták a kézenfekvő igazságot. Akik ismerik a nap természetes járását, nem lehetett becsapni őket, nem özönlöttek eddig sem ostoba lózungok alatt, csak – mint minden – reggel teszik csendben, alázattal a dolgukat.
Április 3-án vasárnap, két nap múlva is tudják majd, hogy ma lesz a holnap tegnapja. Tehát kilépnek a házuk, lakásuk ajtaján: ki-ki templomba, a rokonokhoz, barátokhoz, vagy csak kézen fogva párjukat, gyermekeikkel, unokáikkal, – esetleg egy-egy sport, vagy kulturális rendezvényre tartva és leadják szavazataikat.
Tudják, hogy ez nem mellékes! Ez a legfontosabb döntésük ezen a vasárnapon!
És döntenek majd! Hiszen eddig is tapasztalhatták, kik képviselik az igazságot, a békét, a biztonságot, a gondoskodást, a nemzeti eszményt. Amire minden embernek szüksége van!
Aztán másnap, azon a holnapon mosolyogva gondolhatnak arra, hogy választásukkal a nyertesek közé tartoznak, és nem a káosz, a bizonytalanság, a handabandázók és diktátorok rémuralma következik továbbra sem, hanem folytatódik az elmúlt 12 év, az építkezés, a béke, a reményteljes hétköznapok világa. És valószínű este egy pohár bor vagy egy erdélyi áfonyaszörp mellett ezeket a hétköznapokat ünneplik majd.
Erről az április 4-ről szóljon az ének!
Kép forrása: Szabadföld