A Szentlélek eljövetelét ünneplik vasárnap a keresztények. A húsvét után ötven nappal tartott pünkösd – húsvét és karácsony mellett – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szerint pünkösd az egyház megszületésének és a Krisztustól kapott missziós küldetésnek az ünnepe is.
Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek pünkösdvasárnap fél 11-kor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét, Veres András győri megyés püspök, az MKPK elnöke 10 órakor a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban vezeti a pünkösdi ünnepi szertartást.
Az MKPK közleményében azt írták: Isten lelke húsvét után ötven nappal „titokzatos módon, lángnyelvek formájában kiáradt Jézus anyjára, Máriára és a tanítványokra”, akik erőt kaptak ahhoz, hogy Jézus tanúi legyenek Jeruzsálemben és az egész földön.
Kitértek arra: a Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok cselekedetei rögzíti. A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot.
Úgy fogalmaztak: „Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket.” Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egyház, amely egy, szent, katolikus – vagyis egyetemes – és apostoli.
Hozzátették: a pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik.
MTI
Fotó: Ferenc pápa pünkösd vasárnapi miséje a vatikáni Szent Péter-bazilikában (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Lami)
