A világ összmagyarságának legjelentősebb keresztény búcsúját az erdélyi csíksomlyói kegytemplomában tartják.
Minden évben a pünkösdi ünnep alkalmával innen indulnak a hívek a közeli Kissomlyó-hegy és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben megtartandó szabadtéri szentmisére. A menetet hagyományosan Gyergyóalfalu keresztalja nyitja, és a gyimesi és a moldvai csángók zárják.
A római katolikus egyház hívei Csíksomlyón teljes búcsút nyerhetnek abban az esetben, ha a gyónás szentségének kegyelmi állapotában keresik fel a kegyhelyet és vesznek részt a szentmisén.
A ferences rend obszerváns ága által alapított Mária-kegyhely templomában van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glóriával. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 centiméteres, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyas oltár központi alakja lehetett és a 16. század elejéről származik.
A csíksomlyói kegytemplom és kolostor története azonban még ennél is régebbi korokba, a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között építették fel az első gótikus templomot és kolostort. Az építkezéshez Hunyadi János is hozzájárult, a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból. A templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Ez ma is a búcsúnapja.
Az első kolostorból mára már csak egy portálé és egy pinceablak maradt fenn, 1661-ben a törökök elpusztították. A támadók az ide menekült székelységet részben megölték, részben rabszolgának elhurcolták. Az áldozatokat a templom előtt tömegsírba temették. 1694-ben aztán egy tatár sereg is megtámadta Csíksomlyót. A háborús pusztítások miatt az épületeket rendre újjáépítették, de 1802-re már kicsi lett és a ferences atyák új templom építése mellett döntöttek.
Az új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni. 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel, 1948-ban XII. Piusz pápa pedig basilica minor rangra emelte.
Ünnepi program:
Június 3. péntek
- 17.00: imaóra a kegytemplomban,
- 18.00: nyitó szentmise, amelyet ünnepi rózsafüzér követ,
- péntekről szombatra virradóra virrasztás a kegytemplomban.
Június 4., szombat
- 7.30: szentmise a kegytemplomban,
- 10.30: kordon indulása a kegytemplom előtti térről a Hármashalom-oltárhoz,
- 10.00: ünnepélyes rózsafüzér a nyeregben,
- 11.00: szentségimádás a nyeregben,
- 12.30: ünnepi szentmise a nyeregben, amelynek főcelebránsa és szónoka Udvardy György veszprémi érsek,
- 17.00: csángó szentmise a Szent Péter és Pál-plébániatemplomban,
- 18.00: pünkösdi vigília szentmise a kegytemplomban,
szombatról vasárnapra virradóra virrasztás a kegytemplomban.
Június 5., pünkösdvasárnap
Szentmisék a kegytemplomban: 7.00, 8.00, 10.30 és 18.00.
Június 6. pünkösdhétfő, a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja emléknapja
Szentmisék a kegytemplomban: 8.00, 10.30 és 18.00.
A csíksomlyói Mária-kegyhely őrei, az erdélyi ferencesek szeretettel várják a zarándokokat, és mindenkit arra buzdítanak, hogy imádságos lelkülettel, közösségeikben a békét és a kiengesztelődést előmozdítva készüljenek az ünnepre.
Forrás: hirado.hu
