Június 7-én, a pünkösdvasárnap előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút és zarándoklatot, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási eseményét, amelyre a szervezők idén is háromszázezer zarándokot várnak. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyaga.

A mai csíksomlyói kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, hogy segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, és ezért búcsú megtartását engedélyezte. A négy évvel később befejezett gótikus templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székelyleány arcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje.

Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága a koronát is beszámítva 2 méter 27 centiméter. A Máriát „Napba öltözött asszonyként”, karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. A szobrot 2012-ben megtisztították a rárakódott szennyeződéstől és védőbevonattal is ellátták.

Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor pünkösd szombatján Csík, Gyergyó és Kászon Csíksomlyón összegyűlt népe a Hargita Tolvajos-hágójában legyőzte János Zsigmond fejedelem seregét,

aki fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, és fogadalmat tettek, hogy ezután minden pünkösd szombatján elzarándokolnak ide.

A templomot a törökök 1661-ben felgyújtották, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává. A mai nagy barokk templomot a 19. század elején kezdték el építeni, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri oltár Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Bogos Ernő tervei alapján készült.

A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre százezrek gyűlnek össze, az erdélyi katolikusok azt vallják: Csíksomlyóra minden magyarnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia.

A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombati nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kissomlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagysomlyó erdős hegye közti széles hágó gyepén, a Hármashalom oltárnál tartanak.

Az utat a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai (búcsús közösségei) is gyalog teszik meg, a távolabbi vidékek búcsúsai szervezetten vagy egyéni kezdeményezés alapján jönnek.

A búcsú napján a hívek énekekkel, körmenettel érkeznek; először mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. A menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz, és a kegytemplom után kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág déli irányból, a Szent Antal-kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét.

A menet több hagyományos egyházi jelvényt visz magával: középtájt, a főpapok előtt helyezik el a nép által labóriumnak nevezett labarumot, amely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelmi jelképe volt. A csaknem 30 kilós tárgyat a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja viszi és emeli magasba.

Amikor a labarum a Kissomlyó-hegyen lévő Salvator kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egészen szép vagy, Mária! című éneket, amit főpapi áldás követ. A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét, és megkezdődik a mise. A hazatérők búcsúfiát visznek magukkal: kizöldült nyírfaágat, megszentelt emléktárgyat, amelyet a kegyszoborhoz érintenek. A gyerekeknek szánt ajándékok közül a mézeskalács a legnépszerűbb.

A búcsú nevezetes istentisztelete még a csángó mise, a csíksomlyói plébániatemplomban a moldvai csángóknak tartott, magyar nyelven bemutatott szentmise, mert a csángók szülőföldjén nincs rendszeres magyar nyelvű misézés.

Ugyancsak a csángókhoz fűződik a pünkösdvasárnap hajnali „Napba nézés”, hitük szerint imádkozva a Kissomlyó keleti lejtőjén megláthatják a Napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját.

A 2019-ben Romániába látogató Ferenc pápa június 1-jén, egy héttel a búcsú előtt szabadtéri szentmisét pontifikált a csíksomlyói hegynyeregben, a pápalátogatás napját is fogadalmi búcsúnak nyilvánították. A csíksomlyói búcsú és kegyhely 2020-ban került be a hungarikumok közé.

Az idei búcsú mottója – a 2025-ös szentévéhez hasonlóan – „A remény zarándokai”, a fogadalmi búcsú főcelebránsa Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke, ünnepi szónoka György Alfréd kamilliánus szerzetes lesz. Idén is elindul Magyarországról a Boldogasszony zarándokvonat, valamint a hagyományos Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz különvonat.

Az össznemzeti zarándokvonat közös szerelvényét vontató mozdony díszítésével a Kossuth-díjas székely íróra, Tamási Áronra emlékeznek, és az idén másodszor tesz meg egy teljes erdélyi kört. A búcsún részt vesz Sulyok Tamás köztársasági elnök is, majd felkeresi Parajdot, hogy tájékozódjon az ott kialakult helyzetről és az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül célzott anyagi támogatást is eljuttat az érintettekhez.

Forrás: hirado.hu
Címlapkép: Maszol/Kelemen Kinga