2010 óta soha nem látott magasságba emelkedett Magyarország versenyképessége. A versenyképesség javulása a koronavírus járvány alatt és az elmúlt években kialakuló nemzetközi válsághelyzetben is folyamatos volt, Magyarország versenyképessége 2020-hoz képest már 8 hellyel került előrébb. Ez azt jelenti, hogy hazánk versenyképessége stabil és válságálló módon javul. Gerlaki Bence, a gazdaságfejlesztési miniszter helyettes államtitkárának véleménycikke.

Magyarország tovább javítva pozícióját, 2010 után a legkedvezőbb helyezését érte el a svájci IMD idei, 63 országot felölelő versenyképességi rangsorában. Az elmúlt évben hazánk a versenyképesség tekintetében a 42. helyről a 39. helyre lépett előre. Kiemelhető, hogy a versenyképesség javulása a koronavírus járvány alatt és az elmúlt években kialakuló nemzetközi (gazdasági) válsághelyzetben is folyamatos volt, Magyarország versenyképessége 2020-hoz képest már 8 hellyel került előrébb. Ez azt jelenti, hogy

hazánk versenyképessége stabil és válságálló módon javul.

Külön sikerként könyvelhető el, hogy a 63 vizsgált ország közül Magyarország helyezése javult a 9. legnagyobb mértékben, miközben Románia és Lengyelország is rontott pozícióján (3-3 helyezést visszaesve).

Versenyképesség

VG.hu az IMD versenyképességi jelentése alapján

A vizsgálat felmérésen alapuló eredményei közül kiemelendő, hogy a vállalatvezetők közül a legtöbb válaszadó ismét a versenyképes adórendszert jelölte meg (59%) a legfontosabb pozitívumként Magyarország vonzereje szempontjából, ami immár évek óta javuló elégedettséget mutat (2021: 53%). E szempontból a második helyen a gazdaság dinamizmusa áll 52%-os említési aránnyal (2021: 43%), melyet a képzett munkaerő rendelkezésre állása követ 47 százalékos említettséggel (2021: 49%).

Az IMD versenyképességi rangsora alapján tehát visszaigazolást nyert a kormány adócsökkentési politikája, a munkaalapú társadalom megerősítése érdekében tett lépései, valamint az oktatás és szakképzés megerősítése is. Az eredmények szintén megerősítik a kormány elmúlt évek válságidőszakaiban folytatott válságkezelési lépéseit.

Forrás és teljes cikk: Origo/Gerlaki Bence