Kína el tudja viselni, ha Ukrajnában nem lesz teljes az orosz siker – írja Katherine Bayford nemzetközi kapcsolatok szakértő.
A hónap elején Kína harmadik legmagasabb rangú tisztviselője Moszkvában járva kifejezett támogatásáról biztosította Oroszországot.
„Ahelyett, hogy a nyugati szankciók „szétzúzták” volna, Oroszország ehelyett „stabilitást ért el és ellenálló képességet mutatott”
– mondta a tisztviselő.
„Azt látjuk, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei kiterjesztik jelenlétüket az orosz határok közelében, ami komolyan veszélyezteti az orosz nemzetbiztonságot és az orosz állampolgárok életét. Teljes mértékben megértjük Oroszország minden olyan intézkedésének szükségességét, amely kulcsfontosságú érdekeinek védelmét célozza; összehangolt támogatást nyújtunk”
– tette hozzá.
Bayford megjegyzi, hogy míg az orosz Állami Duma fényképeket és videókat tett közzé ezekről a megbeszélésekről, és a kínai tisztviselő megjegyzéseit hivatalos angol nyelvű sajtóközleményekbe fordította, addig kínai médiában ezek alig szerepeltek. Néhány nappal később, amikor az eurázsiai államok vezetői Üzbegisztánban gyűltek össze a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójára a két ország vezetői először találkoztak a háború kirobbanása óta. A Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin szamarkandi megbeszéléséről készült videókon a harkivi orosz megaláztatást követően láthatóan zaklatott orosz elnök próbálta csillapítani kínai kollégája „aggodalmait”.
„Nagyra értékeljük kínai barátaink kiegyensúlyozott álláspontját az ukrán válsággal kapcsolatban. Megértjük az ezzel kapcsolatos kérdéseiket és aggodalmaikat”
– mondta Putyin a találkozót megnyitó beszédében.
„A mai találkozón természetesen részletesen kifejtjük álláspontunkat ebben a kérdésben, bár erről már korábban is beszéltünk”
– tette hozzá.
Bayford szerint ugyanakkor óvatosnak kell lennünk, hogy ne olvassunk bele túl sokat ezekbe a megjegyzésekbe. Bár a közelmúltbeli orosz megaláztatások láthatóan nyugtalanná tették Hszi Csin-pinget, a kínai vezetők továbbra is támogatják Oroszország stratégiai céljait: a közös nyugati ellenségekkel szemben előnyös számukra a szövetség.
Idén februárban a Kínai Kommunista Párt vezetője még azt is kijelentette, hogy a két ország barátságának „nincsenek határai”.
A szakértő úgy látja, hogy Kína egy gyenge és széthullott Nyugatot szeretne, és azt, hogy a kínai esti propagandaműsorok betudják mutatni az emelkedő európai gázárakat.
Továbbá Peking azt reméli, hogy egy brutális tél biztosítja majd, hogy az európaiak azt gondolják, hogy az energiaválságot hazai tartalékainak köszönhetően megúszó, erős Amerika „kihasználja” őket.
Bayford szerint azonban, ami ennél is lényegesebb, Oroszország továbbra is hasznos lesz Kína számára. Peking a nyár folyamán rekordszintű olajkereskedelmet folytatott Oroszországgal, és erőteljes PR-offenzívát vezényelt le az amerikai vezetésű nyugati egység ellen. Peking számára különösen fontos Oroszország befolyása Vietnamra és Indiára, amelyeknek egyaránt feszült a viszonya Kínával. Vietnam 2010 óta fegyvereinek mintegy 80%-át Oroszországból vette, míg India ugyanezen időszak alatt 62%-át. Ma India katonai felszerelésének közel 70%-a orosz gyártmányú. Ha Hszi Csin-ping túlságosan eltávolodna Putyintól, Moszkva felhasználhatná befolyását e két ország felett.
Bayford úgy véli, hogy Kína el tudja viselni, ha Ukrajnában nem lesz teljes az orosz siker.
Ha Oroszországot meggyengíti a háború, de nem veszít teljesen, akkor Kína egyre dominánsabb partnerré válik kettejük szövetségben.
Ha Oroszország eléri céljait Ukrajnában, akkor a Nyugat mind gazdasági, mind geopolitikai fronton meggyengül. Bayford szerint Kína hagyja, hogy Oroszország viselje a veszteségeket, közben pedig példátlan mennyiségű olajat és gázt vásárol tőle, továbbá tanul Oroszország taktikai és stratégiai hibáiból. Ugyanakkor Hszi Csin-ping jelezte Putyinnak: ha a hadiszerencse még inkább Oroszország ellen fordul, akkor Kína eddigi jóindulata is megváltozhat.
Kiemelt kép: Fotó: Alexei Druzhinin / Sputnik / AFP
