Nincs szükség újabb tárgyalásokra és újabb elvárások sem támaszthatók Magyarországgal szemben. Szükség van viszont többek között a vagyonnyilatkozatok tartalmának bővítésére, valamint a korrupció megelőzésének és felderítésének javítását célzó intézkedésekre is. Lajstromba vettük hazánk legfontosabb vállalásait.
Több hónapon át tartó, nehéz, de konstruktív egyeztetési folyamat zárult le a magyar kormány és az Európai Bizottság között Brüsszel vasárnapi döntésével. A Bizottság megállapította, hogy a magyar kormánnyal folytatott egyeztetések eredményeként benyújtott
17 pontból álló intézkedési javaslat orvosolja azokat az aggályokat,
amelyek miatt a Bizottság a kondicionalitási eljárást megindította. Amennyiben a magyar kormány a vállalásokat teljesíti, a kondicionalitási eljárás még az év vége előtt lezárul. Menetrend szerint az újjáépítési alappal és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások év vége előtt lezárulnak, hazánk pedig forrásvesztés nélkül léphet 2023-ba.
Mi szükséges az eljárás lezárásához?
Mindenekelőtt az, hogy a kormány a vállalásait jelentős részben végrehajtsa. Ez jogalkotást és egyéb kormányzati intézkedéseket is igényel, amihez pedig időre van szükség. Jó hír viszont, hogy
az eljárás lezárásához nincsen szükség újabb tárgyalásokra, és újabb elvárások sem támaszthatók.
Hazánk legfontosabb vállalásait alább vettük lajstromba:
• Integritás Hatóság létrehozása, melynek feladata olyan esetekben beavatkozni, ahol véleménye szerint az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érinti az uniós pénzügyi támogatások végrehajtását. A hatóság függetlenségét átfogó garanciák biztosítják, elnökét nyílt pályázat alapján az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki;
• Korrupcióellenes Munkacsoport, amelynek elnöki tisztjét az Integritás Hatóság elnöke tölti be. A munkacsoport paritásos alapon, vagyis egyenlő mértékben működik majd kormányzati és nem-kormányzati szférából érkező tagokkal. Éves jelentéseiben a korrupció megelőzésének és felderítésének javítását célzó intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tesz a kormánynak;
• A kormány vállalja a vagyonnyilatkozatok személyi hatályának és tartalmának kibővítését, illetve ellenőrzési rendszerének megerősítését;
• Vállalja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átlátható gazdálkodását;
• Vállalja, hogy a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén külön eljárást alkalmaz;
• Csökkenti az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányát;
• Az átláthatóság növelése érdekében vállalja az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztését;
• Megerősíti az OLAF-fal való együttműködést;
• Központi nyilvántartást vezet a közkiadások fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében;
Mi lesz a következő napok menetrendje?
A magyar kormány már augusztus végén megkezdte a vállalt intézkedések végrehajtását, amit tovább fog folytatni a Bizottsággal és nemzetközi szervezetekkel (Európa Tanács, OECD) szoros együttműködésben.
Két törvénycsomagot fognak benyújtani,
az egyiket szeptember 19-én, a másikat szeptember 23-án. Előbbiben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó, illetve az OLAF-fal való együttműködéssel kapcsolatos törvénymódosítások lesznek. A szeptember 23-i törvénycsomag tartalma még előkészítés alatt áll.
Veszít-e forrásokat Magyarország?
Magyarország eddig sem veszített uniós forrásokat, és a Bizottság mai döntése alapján ez a veszély nem is fenyeget. Amennyiben a magyar kormány a vállalásokat teljesíti, szankciós tanácsi határozat elfogadására nem kerül sor. Ezért másodlagos jelentőségű, hogy a tervezet milyen szankciós javaslatot tartalmaz.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Julien Warnand
