Mindig is azt vallottam, hogy a vallás nem magánügy, hanem közügy, egy személyes ügy – jelentette ki az október elsején, szombaton induló országos népszámlálás kapcsán Bíró László. A nyugalmazott katolikus tábori püspök éppen ezért arra biztatja a híveket, hogy a népszámláláson vallják meg hitüket, és mutassanak fel erőt az értékek mellett.

Hatalmas dolognak tartom, hogy egy népszámláláson megkérdezik, milyen identitásom van, hogyan gondolkodom, mi a világnézetem, nem volt ez mindig így – bocsátotta előre lapunknak Bíró László nyugalmazott katolikus tábori püspök a szombaton induló országos népszámlálással kapcsolatban. Rámutatott arra: korábban, a rendszerváltás előtt az volt a szlogen, hogy sok minden magánügy, nem pedig közügy, és mindenki úgy kezeli a hitét, ahogy akarja. Mint mondta, emiatt a híveket egyfajta sekrestye-katolikusságba szorították be. – Magam viszont mindig is azt vallottam, hogy

a vallás nem magánügy, hanem közügy, egy személyes ügy. Olyan, mint a házasság, ami az emberi élet legszemélyesebb tette.

Ugyanakkor közügy is, mert a társadalom a humán tőkéjének nagy részét a házasságból nyeri. S közügy a vallás is, mert a mai társadalom nem létezhetne a keresztény múltja nélkül. Ez már csak azért is így van, mert a kereszténység évszázadokon keresztül sok mindent letett Európa asztalára – fogalmazott a nyugalmazott tábori püspök.

Bíró László beszélt arról is: a keresztény hívő azt vallja, hogy az evangélium, az örömhír köré egybegyűlt emberek csapatához tartozik. – Ha pedig valakinek nagy öröme támad, akkor általában keres valakit, akivel megoszthatná. Ha mi, keresztények valóban az evangéliumhoz tartozó csapat vagyunk, akkor nem kényszerűség számunkra kimondani az örömünket. Már csak azért sem, mert a megosztott öröm kétszeres öröm. S ha az ember megosztja az örömöt, akkor az megóvja az elszigeteltségtől – hangsúlyozta. A nyugalmazott tábori püspök kifejtette:

ha egy népszámlálásnál rákérdeznek a hitünkre, az egy ajándék, mert kimondhatjuk az örömünket.

Szavai szerint a társadalom heterogenitását látva egyre fontosabb, hogy kinek mi az identitása. S amikor közöljük, hogy hová tartozunk vallási gondolkodásunkban, világnézetünkben, akkor az identitásunkat mondjuk ki. – S az identitást kimondani mindenkinek jó, annak is, aki kimondja és annak is, akivel közlöm. S így a népszámlálási adatgyűjtés az identitásunk erősítését szolgálhatja, és az sem baj, ha a társadalomban is tudják, hogy igenis vannak keresztények. Nem elég ugyanis jónak lenni, a jóság látszatát is őrizni kell. Egy másik megközelítésben úgy is igaz a mondás, hogy

nem elég kereszténynek lenni, annak látszódnia is kell. Láthatóvá kell tenni a társadalomban, hogy vannak keresztények. S ha meg merjük vallani a saját identitásunkat, akkor az aktuális kormány irányvonalától függetlenül nem lehet marginalizálni azt a csoportot, amelyik a társadalom jelentős részét alkotja.

Ha egy népszámláskor elhallgatjuk keresztény identitásunkat, akkor ártunk a társadalomnak is, mert jó tudni, hogy vannak értékőrző emberek. S nekünk is jó, ha valaki rajtunk kívül is tudomásul veszi ezt – emelte ki Bíró László. Hozzátette: a mi felelősségünk, hogy a saját értékeinket kimondjuk-e, továbbadjuk-e.

2022Plusz: Gyerekkoromban azt tanították és így teszek ma is, hogy ha egy templom előtt elmész, állj meg és vess keresztet. Sokszor figyelem, hogy hányan követik ezt a tanítást és azt látom: a legtöbben inkább – kicsit szégyenkezve ugyan önmaguk előtt- elsietnek. Én megállok és keresztet vetek, kicsit meditálok. És fényleni kezd a világ!

Forrás: Magyar Nemzet

Kiemelt kép: YouTube