Ezeréves államiságunk meghatározó eseményeként méltatta az Aranybulla nyolcszáz évvel ezelőtti kibocsátását a köztársasági elnök csütörtökön Budapesten.
Novák Katalin a Parlamentben, az Országgyűlés Hivatala által a dokumentum kiadásának jubileumára rendezett programsorozat ünnepélyes emlékülésén szólalt fel.
Hangsúlyozta: az Aranybulla alkotmányos fejlődésünk alapja és hivatkozási pontja lett, „a ma magyarjainak is megerősítés és önbecsülésünk egyik forrása; megerősít bennünket abban, hogy méltók vagyunk atyáink örökségére és mások tiszteletére, arra emlékeztet, hogy nem elszenvedjük, hanem magunk is írjuk Európa történelmét”.
Az Aranybulla a magyarok szabadság és törvényesség iránti történelmi elköteleződésének bizonyítéka, egyben kiállás az ország érdekeinek elsőbbsége mellett – fogalmazott a köztársasági elnök.
Felidézte: az Aranybulla az első olyan törvény, amelyben az uralkodó hozzájárul jogai korlátozásához, „szerződés a királyi hatalom és az ország között”, de jelentős európai kordokumentum is, hiszen bizonyítja, hogy a magyar állam fennállása első századaiban „az élet legtöbb területén összhangban működött a keresztény Európa más országaival, sőt sokakat meg is előzött a jogfejlődés, a szabadságelvek és a politikai innovációk terén”.
Jogok és kötelességek, szabadság és annak határai, együtt életképesek, mert a szabadság csak a szabadságot védő határok között fejtheti ki hatását. 21. századi jogunk a magyar szabadság megélése, és 21. századi kötelességünk a magyar szabadságot oltalmazó lelki, szellemi és fizikai határok megvédése – fogalmazott beszédében az államfő.
Mai példát hozva Novák Katalin köztársasági elnök kiemelte: az alaptörvényre tett eskü a hivatalt vállalók számon kérhetőségének alapja, a demokrácia egyik alapköve. Még akkor is modern, demokratikus alkotmány, ha ezt rosszhiszeműségből vagy kishitűségből egyesek megkérdőjelezik – tette hozzá az államfő.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke az emlékülést megnyitó beszédében azt hangsúlyozta: noha az eredeti példány a maga fizikai valójában vélhetően már soha nem lesz fellelhető,
„az Aranybulla eszmei valóságát megtaláltuk: ott van a magyarok szabadságszeretetében, beépült nemzetünk alkotmányos önazonosságának DNS-szerkezetébe”.
Mikor lenne időszerűbb az Aranybullára emlékezni, mint ma, amikor az Európai Unióban Magyarország a nemzeti ellentmondási jogának tiszteletben tartásáért harcol a saját létérdekeit fenyegető brüsszeli tervekkel szemben?
Mikor lenne időszerűbb az Aranybulla kapcsán a tulajdonjog és tulajdonvédelem történetiségéről értekezni, mint ma, amikor kontinenseken és államhatárokon átívelő, demokratikus ellenőrzés alatt álló közhatalom korlátozására és manipulálására törő globális gazdasági és politikai magánhatalmak képviselői nyíltan megüzenték mindenkinek, hogy az előttünk álló időkben „semmitek nem lesz és boldogok lesztek”, azaz meghirdették a nyugati világban a magántulajdon felszámolásának programját és jelszavát? – tette fel a kérdést a rendezvényen az Országgyűlés elnöke.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában kiemelte: az Aranybulla döntően határozta meg a magyar alkotmányfejlődés irányát, a nemzeti és alkotmányos identitás kiemelkedően fontos része, az egykori ellenállási jog pedig garanciális szabályrendszerré nőtte ki magát.
Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője, volt igazságügyi miniszter előadásában arra figyelmeztetett:
az európai föderalista tendenciák az uniós szerződéseknek próbálják alárendelni a nemzeti alkotmányokat.
Az ünnepi ülés zárásaként Kövér László bejelentette, hogy az Országgyűlés törvényben örökíti meg az Aranybulla emlékét, jelentőségét és április 24-e lesz az Aranybulla napja.
Forrás és teljes cikk: Felvidek.ma
Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi
