A magyarok és a németek ugyanolyan jó véleménnyel vannak egymás nemzetéről, ugyanakkor a politikai kérdésekben vannak különbségek, összességében pedig nőtt azoknak az aránya, akik a két állam közötti szorosabb együttműködést hasznosnak tartják országuk szempontjából, a lehetséges együttműködési területek kapcsán viszont már megoszlottak a vélemények – derült ki a Nézőpont Intézet által, a Konrad-Adenauer-Stiftung támogatásával készített közvélemény-kutatás idei eredményeiből, amelyet szerda délelőtt prezentáltak egy konferencia keretén belül.

Az intézetek közötti együttműködés részeként ismertetett reprezentatív felmérés országonként 1000 fő bevonásával 2022 június–júliusában készült. A két adatsor eredményeit Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője prezentálta. Mint kiderült, ugyanakkora arányú a másik országról alkotott jó vélemények aránya a magyarok és németek között.

A németek 59 százaléka vélekedik pozitívan Magyarországról, míg a magyarok 56 százaléka gondolkodik hasonlóképpen Németországról.

A tanulmány vizsgálta mindkét országban, hogy egyes politikai és gazdasági kérdésekben mit gondolnak a másik országról. A németek Magyarországról és a magyarok Németországról bizonyos tekintetben markánsan eltérő véleménnyel vannak, egyes kérdésekben külső szemmel vizsgálva, a két nemzet között választóvonal húzódik a tanulmány alapján.

A felmérés értelmezéséhez fontos információ, hogy az egyes vélekedések nem tapasztalati értékelések, inkább a hazai médiainformációkon alapuló percepciók. A Nézőpont Intézet korábban rávilágított, hogy a német közmédia Magyarországgal kapcsolatos tudósításainak polaritása egyoldalú:

a 2021-es évben 126 vizsgált adás esetén 81,75 százalékban volt negatív a magyar kormány szempontjából. Ezért sem meglepő, hogy a németek 48 százaléka gondolja úgy, hogy a média nem kritizálhatja a kormányt Magyarországon.

Az együttműködési területekre vonatkozó kérdésekről általánosságban kijelenthető, hogy mindkét ország szorosabb kooperációt részesítene előnyben. A két nemzet azonban más területeken tartaná hasznosnak a mélyebb együttműködést. Míg a magyarok az Európai Unió gazdasági fejlesztésére és az államadósság elleni küzdelemre (61-61 százalék) fektetnének nagyobb hangsúlyt, addig a németek az EU politikai reformja (78 százalék), valamint a hatékony és emberséges migrációs és menekültpolitika kialakítása (65 százalék) területén tartaná inkább hasznosnak a szorosabb együttműködést.

Az eseményen panelbeszélgetés keretében értékelte az elhangzottakat Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója, valamint Arne Gobert, a Deutscher Wirtschaftsclub Ungarn elnöke. Arne Gobert megerősítette, hogy amit a német sajtóban lehet olvasni, gyakran nem tükrözi a magyar valóságot. A Magyarországon gazdasági tevékenységet folytató németek valódi tapasztalat birtokában döntően pozitívan vélekednek az országról. Kiszelly Zoltán azt emelte ki, hogy a német nyilvánosságnak hitelességi gondjai vannak, ugyanis a németek kíváncsiak a mainstreamtől eltérő véleményekre is. Ezért fontos, hogy a mi szempontjainkat minél több platformon ismertessük német nyelven is. Bauer Bence a két nemzet közötti kapcsolatban legnagyobb veszélynek nem tudást nevezte meg. Hangsúlyozta, hogy azok a németek, akik voltak már Magyarországon, nagyobb arányban vannak jó véleménnyel hazánkról.

A barométer bemutatóján köszöntőt mondott Michael Winzer, a Konrad-Adenauer-Stiftung budapesti képviseletvezetője, aki beszédében kiemelte, hogy ez a rendszeres felmérés kiváló lehetőség arra, hogy adatok alapján fejlesszük a két nemzet közti, hagyományosan jó együttműködést. Fontos, hogy ismerjük a közös értékeket és különbségeket, mert csak akkor tudjuk jól kezelni azokat.

Kiemelt kép: A teljes tanulmány az alábbi linken érhető el.

Forrás és teljes cikk: Magyar Hírlap

Kiemelt kép: Nézőpont Intézet