Egy évvel ezelőtt nemzeti ünnepünkön, október 23-án, az 1956-os forradalom jelképes eszközén, egy Csepel teherautó platóján az emlékező magyarok élén haladhattam. Megtisztelő volt, hogy mellettem tudhattam Völgyesi Miklóst és Zétényi Zsoltot, hazánk két emblematikus szellemi honvédőjét.
A többszázezres sokaság méltóságteljesen, büszkén és emlékezve haladt a Szabadság hídtól az állami ünnepség színhelyéhez. Tamási Lajos versére gondoltam: „Piros a vér a pesti utcán”. A Csepel teherautó oldalán Wittner Mária (nyugodjék békében) által küldött kivégzett mártírjaink fotója idézte a véres múltat, a szovjet tankokat, a Kádár János és Apró Antal által vezetett diktatúra gyilkos rendszerét.
Az 1956-os forradalomnak köszöntük azt a pár szabad lélegzetvételt, ami akkor lehetővé vált.
Az ünnepség színhelyére érve az ünnepi szónok, Orbán Viktor miniszterelnök többek között azt mondta „A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez.” Az összefogást sugárzó emberek tömegén átfutott a boldogság mosolya.
- április 3-án, az országgyűlési választás jogalapján, az emberek szavazataikkal megüzenték, hogy ma is képesek a szabad hazát megvédeni. 16 évvel ezelőtt a Gyurcsány-kormány kimutatta foga fehérjét. Békésen hazainduló ünneplő tömegre lovasattakot vezettetett, és parancsra lőtték a gumilövedékeket fejmagasságban. Tudatosult, hogy mindaz, ami az Apró-Dobrev-Gyurcsány villában a hatalom megtartásáért, megszerzéséért feladatként születik, önös érdekű felbujtás, szabadságunk megfojtására irányul.
Most Gyurcsányné utcára hívja az embereket, tévedés ne essék, nem emlékezni, hanem tüntetni a legitim kormány ellen. Meggyalázza forradalmáraink emlékét, feledtetni akarja közel 300 ember kivégzését, és 200.000 honfitársunk elűzését hazájából. A külföldi beavatkozás szolgalelkű hívei megmutathatják magukat, azonban 1956 árnyéka rávetül minden próbálkozásukra. A forradalom ifjúságának dicsősége nem lopható el!
Mindnyájan gyújtsunk gyertyát és este tegyük ki az ablakokba. Gyermekeinknek, unokáinknak meséljük el a valódi igaz történetet. Ők bizonnyal ezt szívükbe zárják és békében, mosollyal az arcukon térnek nyugovóra.
Végül 1956 és 2006 margójára:
„…s fogadalmat: te kicsi ország,
el ne felejtse, aki él,
hogy úgy született a szabadság,
hogy pesti utcán hullt a vér.”
Csizmadia László
a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke
Fotó: 2022plusz
