„Digitális Gulágba szórakoztattuk magunkat. ahonnan nincs menekvés” – idéztük legutóbbi jegyzetünkben Aman Jabbi indiai születésű Silicon Valley-beli kutatómérnök szavait.

Ennek a Gulágnak az egyik igen fontos eleme lesz az emberek (előbb-utóbb) globálissá váló hitelkártyája, amely a bankokban a digitális számlapénzhez kapcsolódik.

„Ez a legnagyobb és legközvetlenebb veszély a személyes szabadságunk szempontjából”

– fogalmazott ezzel kapcsolatban Fricz Tamás. Vajon igaza volt?

Nézzük meg közelebbről, miről is van szó. A CBDC  egy rövidítés, amely azt jelenti: Central Bank Digital Currency. A CBDC-k jelenlegi koncepcióját a Bitcoin és a hasonló blokklánc-alapú kriptovaluták ihlették, de abban különbözik az ilyen virtuális fizetőeszközöktől és kriptovalutáktól, hogy a CBDC-t egy állam bocsátja ki.

Az EKB vezetője, Christine Lagarde szerint a világon jelenleg több, mint száz központi bank vizsgálja a digitális valutákat, közöttük a Magyar Nemzeti Bank is.

Kínában az RMB volt az első digitális valuta, amelyet egy nagy gazdaság bocsátott ki, majd 2022 júliusáig négy központi bank indított CBDC-t: a Bahamai Központi Bank (Sand Dollar), a Kelet-karibi Központi Bank (DCash), a Nigériai Központi Bank (e-Naira), és a Bank of Jamaica (JamDex). Persze, ezeket a kriptovalutákat gyakran azzal a céllal veszik számításba, hogy növeljék az adott állam függetlenségét a globális pénzügyi rendszerektől, például a külföldi valutáktól, vagy segítsenek kijátszani  a nemzetközi szankciókat.

De a lényeg, hogy a fentieknél sokkal nagyobb versenyzőkkel, november közepén a globális hatású bankok a New York-i jegybankkal együttműködve 12 hetes digitális dollárkísérletet indítottak. Jelenleg is tesztelik, hogy a bankok hogyan használják a digitális dollártokeneket. (A token a dollárt helyettesítő jel – a szerk.)

Hogy miért fontos ez a kísérlet, és milyen következményei lehetnek a CBDC bevezetésnek?

– Ez a (központilag kibocsájtott) kriptovaluta programozható.

– Bár blokklánc technológiát használnak hozzá, a használata nem lesz anonim, ezért minden egyes tranzakciódról tudni fog az adott állam és a kibocsájtó bank.

– Mivel azonban a valuta programozható, a jövedelmed a hatóságok teljes irányítása alá kerül. Költekezési szokásaidat naprakészen ismerik majd,

ezáltal meg lehet határozni, mikor és mire költs, és akár időkorláthoz is lehet kötni a jövedelmed elköltését, ahogy azt (a hatóság szerint) a gazdaság éppen megköveteli.

– Válságos helyzetben könnyen elnyomás alatt találhatod magad, és az ellenszegülést

akár a digitális számládra érkező jövedelmed zárolásával is büntethetik.

– Minden mozzanatod lekövethető lesz a digitális személyazonosságod párosításával; ennek globális bevezetése szintén szerepel a World Economic Forum  terveiben.

– Idővel, a készpénznek a forgalomból való kivonása után (amelyre már ma is számtalan módon buzdítanak!), a maszekolás, fusizás, apróbb munkák kifizetése már nem lesz lehetséges készpénzzel. A hagyományos szabadpiaci kereskedelem előbb-utóbb meg fog szűnni.

– A valuta programozható jellege miatt összekapcsolható lesz olyan társadalomszervezési koncepciókkal, mint a kínai társadalmi kreditrendszer: „Engedelmes, megbízható” állampolgárok és olyanok, akik nem érdemelnek segítséget vagy támogatást.

– Még kevesebb rálátásod lesz a pénzügyi folyamatokra, ezáltal még kiszolgáltatottabbá válsz az állami és nemzetközi hatóságoknak és a mögöttük álló pénzügyi érdekeltségeknek.

Ha azt gondolnánk, hogy a (szerintünk) normálisan gondolkodó Oroszországnak nincs szüksége erre a „termékre” – tévednénk.

Putyin elnök egy új, a bankoktól és más, harmadik felektől független nemzetközi átutalási rendszer felállítását javasolta, amelyet a blokkláncalapú digitális jegybankpénzek felhasználásával lehetne létrehozni – írta két hete a Cybernews-ra hivatkozva a Portfolio.hu

A Cybernews szerint Putyin arra hivatkozott a Sberbank mesterséges intelligenciáról szóló konferenciáján, hogy „a nemzetközi fizetések rendszere ma nagyon drága, a levelező banki számlák és a szabályozás rendszerét államok és pénzügyi csoportok egy szűk klubja ellenőrzi. Ők irányítanak mindent. A digitális pénzek és az elosztott főkönyvi rendszerek technológiái alapján létre lehetne hozni a nemzetközi fizetések új rendszerét, amely sokkal kényelmesebb, ugyanakkor a résztvevők számára teljesen biztonságos.”

Egyszóval: a CBDC technológia – és a készpénz-használat minimálisra csökkentése, vagy ad abszurdum eltörlése – minden állam pénzügyi rendszerének olcsóbb lesz, mint jelenleg. Már csak az a kérdés, hogy ki, mennyire bízik meg abban az államban, amelyben él, és amely úgy dönt, hogy bevezeti a CBDC-t?

De a legfontosabb kérdés mégis az, hogy aki nem bízik benne, kimaradhat-e belőle?

Kép: Worldbank.org