A világ politikai és gazdasági helyzete folyamatosan változik. A jelenség követése nem egyszerű. Az Európai Unió intézményrendszere e tekintetben a rábízott feladatokat képtelen megoldani. Az intézményben feladatot kapott kontraszelektált politikusok szemén a hályog vastagodik. Bumeráng típusú döntéseket hoznak. Ezzel szemben érdeklődést mutatnak a fizetett lobbitevékenység irányába, amely egyesekre rásüti a korrupció gyanúját. Európa civiljeinek fájó, hogy a rossz döntések sorozatát az európai polgárok adóiból teszik.

Európa gazdaságai szenvednek, a magas infláció és az energiaválság mindenkinek, de leginkább a szegénységben élőknek éles fájdalmakat okoz. Közben úgy tűnik, hogy az Európai Parlament, átlépve a ráruházott jogokat, hatalomszerzési manővereket indít és mára már feje tetejére állította az Unió alapszerződésében elfogadott intézményi hierarchiát.

Elfogadhatatlan, hogy a szövetségben lévő államok választói legitimitással felruházott vezetőinek döntési akaratát, kompetenciáját megfizetett lobbizó képviselők, a népfelség elvét megkerülve, elárulják.  Az Európai Parlamentben gyülevész módon összetartó ideológiai érdekeltségek többségi erejükkel szembe mennek a szuverén kormányokkal, hazájuk érdekeit félredobva tömik tele zsebeiket. Az sem ritka, lásd a Lengyelországot és Magyarországot érő támadásokat, hogy szankciós fenyegetőzéssel a regnáló kormányok megbuktatására szövetkeznek.

Az európai polgárság lehetősége, hogy a 2024-es uniós választásokon leváltsák a magatehetetlenné vált bürokraták széteső rendszerét. Az ET-nek a választások előtt szakértő munkacsoport létrehozásával, majd az EB bevonásával ki kell alakítania a képviselőválasztás új jogrendjét. Ennek lényege olyan felhatalmazás, amely az államok parlamentjeinek többségi akarata alapján végzi el a képviselőküldést.

Az új szabályozás lehetővé tenné, hogy megszűnjön az EU parlamentben a pártpolitika érdekű ideológiai csatározás. A pártok szabadon választhatósága és az így kialakuló erőviszonyok minden államban biztosítják, hogy a választások során a tagállamok polgárainak akarata szerint alakuljanak az erőviszonyok.

Alapkérdésnek tekinthető, hogy már most, tehát a választásokat megelőzően kidolgozásra kerüljenek a tagállamokra vonatkozó egységes és mindenkinek kötelező jogállamisági kritériumok. Ezt a szabályozást az Európai Tanács utasítására az Európai Bizottság jogi szakértőinek kell elvégezni úgy, hogy indokolt esetben az államok jogtörténeti hagyományai, esetlegesen nem sértve a többiek érdekeit, kivételt képezhessenek.

Az Európai Unió történelmi múltját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy munkájával akkor szolgálja a népfelség elvét és választói akaratát, ha a gazdaság primátusát elfogadva a politikai megnyilvánulásait elsősorban a külügy és a honvédelem szempontjaira összpontosítja. Alapvető nézőpontnak kell tekinteni, hogy az európai zsidó-keresztény civilizáció nyomán kialakult társadalom fejlettsége, figyelemmel a nemzetek szuverenitására, demokratikusabb és fejlettebb formája az államirányításnak, mint az USA típusú föderációs gyakorlat. Európai ilyen értelemben példa értékű. Nem szorul demokrácia exportra, kontinensünk nem válhat sem keletről, sem nyugatról érkező ideológiai vagy gazdasági gyarmatosítás áldozatává.

Európa összetartásának erősítése feltételezi, hogy az Unión kívüli országokat mielőbb közösségébe hívja. Ezzel új erőket szabadíthat fel. A belső határok megszűnése közös feladatot ad Európa határainak megvédésére, őrzésére. Az illegális gazdasági bevándorlás megszüntetése csak úgy valósulhat meg, ha az Unió a Közel-Kelet és Afrika rászoruló országainak segítő programját is előkészíti. Európa munkaerőhiányát, az ellenőrizetlen bevándorlást professzionális megszüntető intézkedésekkel alakíthatjuk ki. Az Európa számára szükséges munkaerőképzést a bevándorlást előtt a multinacionális cégek helyben biztosítsák, majd határozott időre szóló munkaszerződésekkel segítsék elő a munkaerőhiány pótlását.

A szövetséges szuverén államok civil társadalma nem tűrheti hazája belügyeibe és Európa jövőjébe történő, más kontinensekről irányuló beavatkozásokat. Európa önrendelkezési joga nem eladó. A Júdás-pénzeket mohón csipegető EP képviselők kiebrudalása időszerűvé vált. Közös Európánk hagyományait romboló idegen eszmék elutasítása az első lépés.

A 2024-es európai uniós választások előtt Európa választópolgárainak pontosan kidolgozott, a következő választásokig meghatározott stratégiát kell felmutatni. Polgáraink döntései csak így lehetnek megalapozottak, majd számukra követhetővé válik az Unió gazdasági és politikai taktikája.

Európa polgársága szabadságához ragaszkodik és nem kívánja felcserélni a mézesmadzagos szabadossággal még akkor sem, ha a világ egy százalékát képviselő pénzügyi hatalmasságok megpróbálják ráerőszakolni. A közerkölcs és jogszabályozás szinkronizálása elkerülhetetlen.

Európa, geográfiai helyzetéből kiindulva, ipari és mezőgazdasági fejlettségével, logisztikai képességével nagyhatalmi tényező. Merjünk nagyok lenni, amit csak úgy tehetünk, ha szilárdan a 450 millió európai polgár érdekeit képviselve saját erőnk tudatában bátran állítjuk, hogy „Semmit rólunk, nélkülünk!”

Csizmadia László, a CÖF-CÖKA alapító elnöke