Valaki szólhatna neki, hogy hárommillió magyar ellenében építeni nem, csak rombolni lehet. Vagy épp az a célja?

A beszédét hallgatva nehéz szabadulni a gondolattól, hogy ennek az embernek a kérlelhetetlensége nem más, mint a nácik és a bolsevikok örök kérlelhetetlensége; mély gyűlöletből fakadó fanatizmus, racionalitás és humánum nélkül.

A DK vezérét ugyanaz a meggyőződés motiválja, amely az egyik totalitárius rendszer esetében faji alapon, a másik esetében meg osztályalapon irtott ki jól körülhatárolható embercsoportokat.

Amit hirdet, ugyanazon elv mentén hirdeti: szerinte ma Magyarországon 2,5-3 millió ember bűnös, mert a kormányra szavazott. És ezért ezeknek az embereknek szégyellniük kell magukat.

Nem igazán akarom itt idézgeti, aki szeretné, visszanézheti az egyórás parádét – hogy miért a HírTv közvetítette élőben, szintén ne kérdezze senki –, két bekezdést mégis kiemelnék:

„Aki azt mondja, hogy az iskola jövője, a várólisták hossza, és akkumulátorgyárak létesítése nem politikai kérdés, az nem legyőzni, hanem meggyőzni akarja a Fideszt, és aki meggyőzni akarja a Fideszt, az megtartani akarja a Fideszt” – mondta Gyurcsány.

„Márpedig a rendszert leváltani csak akkor lehet, ha az egésszel állunk szembe. Nincs harmadik út: vagy vele, vagy ellene. Egyetlen helyes magatartás van: teljes szembenállás a kormánnyal” – tette még hozzá, egyúttal üzent a Fidesz támogatóinak is, szerinte ugyanis ezt a rendszert támogatni több mint bűn: szégyen.

„Szégyelljétek magatokat” – mondta 2,5-3 millió embernek.

Beszélt arról is, hogy saját pártját nem a Fidesz ellenzékének tartja, hanem az ellenfelének.

Vélhetően ellenfél helyett ellenséget akart mondani, úgy talán van értelme az egyéb logikai bukfencektől is szenvedő okfejtésnek. Na de bolond, aki a kérlelhetetlenségben keres logikát.

És akkor bevillant valami, nagyjából a beszéd tizedik perce táján. Egy jelenet, amelyre kísértetiesen emlékeztet a DK-vezér mentalitása.

És ez a mentalitás nem az építésről szól, mindegy mit állít magáról vagy milyen köntösbe bújik. Mert ez a mentalitás sosem a megoldandó feladatra fókuszál, hanem az ellensége személyére. Esetében arra a személyre, arra a pártra, és arra a 2,5-3 millió emberre, akik újra meg újra megakadályozzák őt abban, hogy ismét hatalomra kerüljön – bármi áron. Ez a mentalitás csak a pusztításhoz ért, mert önmagát sosem valamiért, hanem valami ellenében határozza meg. Következésképp ez a mentalitás semmilyen körülmények között nem vezethet békéhez és prosperitáshoz.

Íme, az ikonikus jelenet a Schindler listája című filmklasszikusból (a videón 2:30-tól):

– Herr Kommandant – mondja a zsidó építész Amon Goethnek –, az egész alapot, úgy ahogy van, ki kell bontani, és újrabetonozni. Ha nem, az a legkevesebb, hogy a barakk déli oldala nagyon megsüllyed. Előbb megsüllyed, aztán összedől.

– Maga talán építész? – kérdi Goeth.

– A nevem Diana Reiter, a Milánói Műegyetem Építészmérnöki Karán kaptam diplomát.

– Á, szóval tanult zsidó. Akárcsak maga Karl Marx.

– Untersturmführer – szól oda Goeth a mellette álló náci tisztnek.

– Jawohl!

– Lője le.

– Tessék? – értetlenkedik a tiszt.

– Herr Kommandant, én csak a munkámat próbálom végezni – mondja döbbenten az építésznő.

– Ja, én meg az enyémet – válaszol Goeth.

– De uram, ő vezeti az építkezést! – akadékoskodik tovább az Untersturmführer.

– Csak nem képzeli, hogy vitatkozom vele? – mondja Goeth.

– Értem. Gyerünk.

– Várjon, ne vigye sehová, itt lője le! – utasítja a tisztet.

A nőt lelökik a hóba, térdre esik:

– Azt hiszi, hogy ez a megoldás? – kérdezi a nő, miközben pisztolyt szegeznek a halántékához.

– Talán igaza van – válaszol neki Goeth, majd az Untersturmführer meghúzza a ravaszt.

– Bontsák le, betonozzák újra és építsék fel – mondja Goeth, majd sarkon fordul, de még visszaszól –, ahogy a lány mondta.

Kiemelt kép: StockPhoto