Jevhen Perebijnisz ukrán külügyminiszter-helyettes a szlovák SME Svetnek adott interjút, amelyből ezúttal sem maradt ki a kemény kritika Magyarországgal szemben.
Elmondása szerint Kijev nagyon csalódott Magyarország hozzáállása miatt, leginkább azért, mert „blokkolja az Oroszország elleni szankciókat” és „megakadályozza az Ukrajna–NATO Bizottság ülését”.
Kifogásolta azt is, hogy időnként „ukránellenes beszédek” hangzanak el Budapesten, miközben ők baráti (lásd a kárpátaljai kisebbség jogfosztását – a szerk.) és szomszédos nemzetként tekintenek a magyarokra. Hozzátette, ha logikusan gondolkodnának Magyarországon, akkor támogatniuk kellene Ukrajnát, ugyanis történelmük során több megpróbáltatással is meg kellett küzdeniük a Szovjetunió miatt.
„Kiábrándító az álláspont, amelyet Magyarország ma képvisel, mely szerint a békéhez vezető út az, hogy Ukrajna hagyja abba az Oroszországgal szembeni ellenállását. Mindannyian tudjuk, mi történne ebben az esetben – Ukrajna megszűnne létezni. Mindannyian tudjuk, hogy Putyin célja egész Ukrajna megszállása és az ukrán nemzet megsemmisítése” – fogalmazott a helyettes külügyminiszter.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország támogatja az ukrán nemzet megsemmisítését. Nem hiszem, hogy ezt a hozzáállást támogatniuk kellene. Magyarországnak, amelynek vannak bizonyos kapcsolatai Oroszországgal, fel kellene szólítania Moszkvát, hogy vessen véget az agressziónak, és vonja ki csapatait Ukrajnából. Akkor a háborúnak vége lesz
– összegezte Perebijnisz gondolatait a magyar állásponttal kapcsolatban.
Lehet kompromisszum Moszkvával
A politikust arról is kérdezték, hogy el tud-e képzelni bármilyen kompromisszumot Moszkvával. Mint mondta:
Természetesen van kompromisszum, mégpedig az orosz hadsereg kivonása Ukrajna területéről, és az Oroszország által itt okozott károk kompenzálása. Mindannyiunknak össze kell fognunk, és a bűnözőket bíróság elé kell állítanunk, és ez a kompromisszum. Aztán megvitathatjuk, hogy Oroszország milyen formában létezik.
A fentiek alapján igen kétséges, hogy az ukrán politikus érti a „kompromisszum” fogalmát és jelentését.
Hozzátette, Ukrajna területi integritásában azonban nincs kompromisszum. Szerinte csak orosz narratíva, hogy a Nyugat belefárad Ukrajna támogatásába. „Lehet, hogy kissé meglepő, de a Putyin-ellenes koalíció létezik, és Ukrajna támogatottsága egyre nő” – fogalmazott.
A balti államok hajtóerőként
Az orosz agresszió elleni küzdelem hajtóerejének az ukrán külügyminiszter-helyettes a balti államokat nevezte meg. Szerinte ez annak köszönhető, hogy „több tapasztalatuk van Oroszországról, és nagyon jól tudják, amikor valaki az orosz balettről és az orosz kultúráról beszél, az nem jelenti azt, hogy Oroszország minden tekintetben civilizált ország”.
Meglátása szerint egyes nyugati országok még mindig csodálattal tekintenek az orosz kultúrára, ami „átragadt a politikára is”.
Mintha egy olyan állam, amelynek Csajkovszkija van, nem lehetne agresszor
– fogalmazott. Szerinte azonban, akik ezt a történelemben tapasztalták, jól tudják, hogy igenis lehet. „Most már Európa nyugati része is kezd erre rájönni” – tette hozzá.
Későn érkezett a segítség
Jevhen Perebijnisz az interjúban arról is beszélt, hogy már az agresszió kezdete előtt is rámutattak: Ukrajnának több fegyverre van szüksége. Mint fogalmazott, ez a háború már nem egy, hanem kilenc éve tart.
Ha Ukrajna például tavaly márciusban megkapta volna azt, amit ma kap, a helyzet egészen más lett volna. Meggyőződésem, hogy a megszállt területek nagy részét felszabadítottuk volna
– vélekedett a helyettes miniszter, aki szerint kicsit későn érkezett a nyugati államok segítsége. „Próbáljuk elmagyarázni nemzetközi partnereinknek, hogy minden nap habozás a katonáink és a civilek életét jelenti. Minél hamarabb kap Ukrajna mindent, amire szüksége van a győzelemhez, annál hamarabb jön el a győzelem, és annál kevesebb lesz az áldozat” – mondta az ukrán politikus.
Kiemelt kép: magyartudat.com