„Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi; és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek. Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad, összegyűjtik valamennyit, tűzre vetik és elégetik. Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek. Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek.”

János evangéliumában nincsenek szó szoros értelemben vett példázatok vagy példabeszédek, de használ olyan képeket, amelyekben Önmagát igyekszik meghatározni.

A zsidó népet is Isten szőlőhöz, szőlőskerthez hasonlította. A próféták is gyakran beszélnek a választott népről, úgy, mint az Úr szőlőjéről, s gyakran a szemükre is vetik, hogy bár az Úr gondoskodott róluk, mindent megtett értük, de mégsem hoztak termést.

Jézus Önmagáról azt mondja, hogy Ő az igazi szőlőtő, amelyből új szőlővessző fog kisarjadni, Isten igazi népe. Ez a nép az, aki megtermi az igazi szőlőt, a mennyei gazda számára igazi gyümölcsöt.  Ez a termés pedig az Istennek tetsző és Isten által munkált cselekedeteket ábrázolja ki ebben a jézusi tanításban. Lesz egy nép, akik Jézus mindenkori tanítványai, akiknek az életében jelen lesznek a Lélek gyümölcsei, mely a Jézus Krisztussal való élő kapcsolatból táplálkozik, érlelődik és fejlődik ki.  Mindeközben Jézus szavai azt is jelentik, hogy a választott nép, akik nem ismerték fel a meglátogatás idejét, s nem ismerték fel Jézus Krisztus messiási voltát és istenfiúi megjelenését, amíg nem teremnek megtéréshez illő gyümölcsöket, addig lemetszettetésre és kivágattatásra vannak ítélve.

Jézus újra és újra elmondja, hogy mennyire fontos, hogy gyümölcsöt teremjen ez a szőlő, melynek szőlőtője Jézus maga, gazdája és tulajdonosa a mennyei Atya, venyigéi pedig mi magunk vagyunk. A gyümölcstermés mindnyájunk életében nagyon fontos feladat! Hisz nem elég az, hogy felszínesen Jézushoz tartozunk, hogy megkereszteltek, vagy szerepelünk egy gyülekezet nyilvántartásában. Jézus szavai szerint, ha nem termünk Istennek tetsző gyümölcsöt, fölöslegesen éltünk!

A szőlősgazda, az Atya, kétféle tevékenységet hajt végre az evangélium szerint. Egyrészt lemetszi azokat az szőlőágakat, szőlővesszőket, amelyek nem hoznak termést, azaz nem teremnek gyümölcsöt. Másrészt megtisztítja azokat a szőlővesszőket a vad hajtásoktól, amelyek már teremnek, hogy még több gyümölcsöt teremjenek. Mi az üzenete ennek? Az, hogy Isten nem lemetszeni szeretne minket, hanem előkészíteni a gyümölcstermésre.

Mi vagyunk a szőlővesszők. És ő megtisztítani akar bennünket, hogy teremjünk!

Lemetsz rólunk olyan hajtásokat, amelyek nem hoznak termést. Amelyek termést hoznak, azokat megtisztítja.

És bizony, hogy vannak rajtunk olyan hajtások, amelyek nem fognak termést hozni az Atya dicsőségére. Vannak olyan cselekedeteink, amelyek nem hoznak jó gyümölcsöt az életünkben. Vannak olyan rossz szokások, amelyeket le kell metszeni. Amelyektől meg kell szabadulnunk. És vannak olyan vágyaink, amelyeket meg kell tisztítani.

És ez a munka, ez a tisztogatás fájdalommal is jár persze, de fontos, hogy megtisztítson bennünket az Úr.  Mert amely szőlővesszőn a vad hajtások uralkodnak el, amely életen a hiábavaló és önző cselekedetek nőnek nagyra, ott Isten dicsősége számára hiábavaló az élet.

Hogy ezek a téves és mocskos vágyaink rossz irányba ne vigyenek el, az Atya elkezd azon dolgozni, hogy megtisztíthasson. Megnyesegessen. Lemetssze a bűneink vadhajtásait. Ezt a megtisztítási folyamatot igéjével végzi az Úr, mely beszédek fontos, hogy megmaradjanak a szívünkben, s hatással legyen ránk, és a folyamatos krisztusi megújulás felé tereljék egész életünket.  Engeded-e ezt ma neki?

Azt mondja Jézus, hogy maradjatok énbennem. Azt is mondja, hogy engedjétek meg nekem, hogy lelkem által én is bennetek maradjak. Az én igéim, az én jelenlétem töltse be a szíveteket és gondolataitokat!

Ha így élünk, akkor biztosan meg fogja teremni az életünk az Isten dicsőségét szolgáló kedves gyümölcsöket!

Ámen!