A kormány a nemzetközi intézményekhez fordult – nem először – a kárpátaljai magyarok jogainak védelmében. Sürgős az ügy, ugyanis az újabb jogfosztó ukrán törvény értelmében szeptembertől gyakorlatilag megszűnnek a nemzetiségi iskolák az országban. Mindeközben a krími tatárok emberi jogainak védelmére, valamint a tatár anyanyelvű oktatás és médiahasználat biztosítására szólította fel az oroszokat Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Reális az esély, hogy megszűnnek a nemzetiségi iskolák Ukrajnában, mivel az ukrán oktatási törvény szeptember 1-jétől lényegében csak az alsó tagozatban teszi majd lehetővé a nemzetiségi nyelvű oktatást. Felső tagozattól kezdve egyre több tantárgyat kell majd ukrán nyelven oktatni. A nemzetiségi nyelvű oktatás innentől kezdve csak a diákokra háruló többletteherként volna lehetséges, ami a magyar nyelvű oktatás ellehetetlenüléséhez vezet végső soron – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Tóth Norbert, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének vezetője.

Szerinte nemcsak a magyar nyelv művelése lehetetlenül el, hanem lényegében majdnem minden, az ukrántól különböző nyelv még nehezebb helyzetbe kerül majd. Az intézkedés célkeresztjében az orosz nyelv áll elsősorban, igaz a magyar nyelv megmenthető volna, de Kijev részéről ehhez sajnos pillanatnyilag hiányzik a szándék. Ukrajna most igyekszik megteremteni a nyelvileg is egységes ukrán nemzetet, és ennek a törekvésnek az útjában áll minden más nyelvi közösség. Természetesen, amellett hogy ez jogellenes és nem is tisztességes, helyzetértékelésként is téves. De attól tartok, hogy egy háborúzó országot nehéz meggyőzni a saját tévedésről – mondta a tanszékvezető.

Az új szabályozás kivédéséhez az ukrajnai magyar érdekképviseleti szervezeteknek ki kell használniuk minden olyan kínálkozó alkalmat, amely során meggyőzhetik az ukrán vezetést arról, hogy a magyar közösség semmilyen veszélyt nem jelent Ukrajnára. Emellett a magyar állam számára rendelkezésre áll a diplomácia eszköztára, köztük különösen a tárgyalások lehetősége, és fel lehet kérni közvetítőket a két ország közötti viszony rendezésére, illetve végső soron, meg lehet próbálkozni a nemzetközi igazságszolgáltatás nyújtotta, igaz nem túl széles körű lehetőségek igénybevételével is – véli Tóth Norbert.

Az ukrán vezetéssel való alkalomszerű tárgyalások mellett, nyilván a polgári tiltakozás lehetősége is adott, ugyanakkor két dolgot nem szabad elfelejteni. Az egyik az, hogy a háborús helyzet miatt Ukrajna valószínűleg nem reagálna kedvezően az ilyen tiltakozó akciókra. Ezért ezeket érdemes eltenni jobb napokra. Másrészt, különböző okok miatt, a világban a nemzeti kisebbségek jogai és problémái nem számítanak divatos kérdéseknek. A világnak nem probléma a kárpátaljai magyarok jogfosztása, ez csak nekünk magyaroknak fáj. Mindezek nyilván tovább nehezítik a kárpátaljai magyarság amúgy sem könnyű helyzetét – zárta gondolatait Tóth Norbert.

Bezzeg a krími tatárok

Az európai uniós fórumokon rendre elakadnak az európai nemzeti kisebbségek jogaiért beadott indítványok, de ugyanezek az intézmények rögtön érzékenyek lesznek a témára, ha nem a saját tagállamaik, hanem a most éppen ellenségnek tekintett oroszok lehetnek a célpontok.

Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa, a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában élő krími tatárok emberi jogi helyzetéről kiadott jelentésében azt írta, a terület Oroszország általi jogellenes elcsatolása sajnálatos események és intézkedések sorozatát indította el, amely a krími tatárok emberi jogainak súlyos és ismételt megsértését eredményezte.

Az intézkedések olyan környezet kialakulásához vezettek, amely hozzájárul a krími tatárok megbélyegzéséhez, etnikai megosztottságot eredményez, és szembeállítja velük a Krím lakosságát – figyelmeztetett. Az emberi jogi biztos a krími tatárok üldözésének, valamint a közösséghez tartozó jogvédők, aktivisták, politikai és társadalmi szereplők és újságírók önkényes letartóztatásának, zaklatásának és otthonainak átkutatásának megszüntetésére szólított fel.

„Minden krími tatárnak megtorlástól való félelem nélkül kell élveznie a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságot. Lehetővé kell tenni számukra vallásuk gyakorlását, részvételüket a köz- vagy magánszférában, tatár anyanyelvű oktatásban kell részesülniük, és biztosítani kell számukra kulturális örökségük megőrzését”

– fogalmazott.

Az emberi jogi biztos azt írta: a krími tatárok szerves részét képezik a szélesebb európai közösségnek és történelemnek. Reményét fejezte ki, hogy a közösség „a kényszerű száműzetés több évtizedes tapasztalata után” a lehető leghamarabb visszaszerezheti helyét a krími multikulturális társadalom szövetében. Végezetül hangsúlyozta, hogy minden szükséges támogatást meg kell adni a krími tatárok számára, hogy megőrizzék és fenntartsák identitásukat, és lehetővé tegyék emberi jogaik gyakorlását és teljes érvényesítését.

Kedves Dunja Mijatovic asszony! Nagy örömmel vennénk, ha a millió feletti aláírással megtámogatott európai őshonos kisebbségekért, köztük a székelyekért és a megmaradásukban is erősen veszélyeztetett kárpátaljai magyarokért is így aggódnának!

Forrás: Civilek.info / MTI / Magyar Hírlap

Címlapkép: Dunja Mijatovic / Fotó: AFP