Kerekasztal-beszélgetésre hívjuk Önt azokról a filozófiai alapvetésekről, amely meghatározzák az emberi közösségi lét értelmét és az együttélés szabályait.
A Civil Összefogás Fórum Miskolci Klubja együttműködve az ÉLETFA Társadalom- és Környezetkultúra Alapítvánnyal, az ÉLETMŰTÁRS Művészeti és Civilitikai Egyesülettel, a KOMMENTÁR közéleti és kulturális folyóirattal, a Miskolc utcáin online platformmal, a FIDELITAS Észak-magyarországi szervezetével, a Versbarátok Köre Alapítvánnyal tisztelettel meghívja Önt
2023. június 8-án (csütörtökön) 18 órára
Miskolcon a Tudomány és Technika Házába (Görgey A. u. 5.)
Mitől jobb oldal a jobboldal? című kerekasztal-beszélgetésre.
A találkozó egyúttal a Tihanyi jobboldal: közösség, hagyomány, szabadság című könyv bemutatója is.
A kerekasztal résztvevői:
Czopf Áron történész, politológus;
Hegedűs Zoltán, a Kommentár folyóirat szerkesztőbizottságának tagja;
Vágvölgyi Gergely, a Mandiner főmunkatársa
Közreműködik: Asztalos Julianna Versbarátok Köre Alapítvány
Köszöntőt mond:
Dr. Lengyel Attila ny. egyetemi docens, a CÖF Klub Miskolc elnöke,
Dr. Hojnyák Dávid, a FIDELITAS Észak-magyarországi regionális igazgatója,
Kováts Ágoston, a Miskolc utcáin online platform főszerkesztője, a beszélgetés moderátora.
Ha a találkozónk címében szereplő kérdés, a „mitől jobb oldal a jobb oldal” iránt érdeklődnénk, bizonyára sokan azt válaszolnák, hogy a nagy francia forradalom idejéből származik az elnevezés, mert a Nemzeti Konventben az elnöktől jobbra ültek a királyságpártiak, balra a forradalom hívei.
Természetesen, a kérdés nem a parlamenti patkóban elfoglalt hely után érdeklődik, hanem a képviselt filozófia alapvetései iránt. Azok iránt az alapelvek iránt, amely meghatározza az emberi közösségi lét értelmét és az együttélés szabályait. A legáltalánosabb megközelítés szerint a jobb oldal a világmindenséget abszolútumnak (a legmagasabb rendű létező) tekinti, amely mindentől független és minden tőle függ. Következésképpen minden, az ember is, ehhez képest relatív, alárendelt.
Ezzel szemben, a baloldal szerint az ember az abszolútum, mint értelemmel bíró és minden más relatívum. Következésképpen, a baloldaliak domináns világképe a „jól élni”, mert „jár nekem”.
A jobboldalt általában a fennálló politikai, társadalmi, vallási alapú erkölcsi rendhez való ragaszkodás jellemzi. A hagyomány és a tekintély tiszteletéből indul ki, szemléletét a történeti vagy vallási alapon nyugvó társadalomfelfogás jellemzi. A kultúrában a hagyományokat követi, elfogadja a nagyobb társadalmi különbségeket.
A politikában a jobboldal jelenti a konzervativizmust, jellemzően erős vallási orientációval (nálunk keresztény hittel), megkérdőjelezhetetlen nemzettudattal, következésképpen a nemzeti szuverenitás mindenek elé helyezésével.
A volt szovjet blokk országaiban az un. rendszerváltás után a reprivatizáció elvetésével, a gazdaság kiszolgáltatásával a nyugati rablótőkének, olyan értékvesztést, munkanélküliséget teremtettek, amelynek kezelésére a jobboldali politikai erők erős állami szerepvállalást hirdettek a hagyományosnak gondolt egyéb konzervatív értékek – a keresztény egyházak erős szerepvállalása, a nemzeti hagyományok ápolása és erős hangsúlyozása, a helyi vállalkozások előnybe hozása a külföldiekkel szemben, a mezőgazdaság (a „föld”) fontosságának megtartása és tulajdonlásának helyi kézben tartása, az anyanyelv szerepének ápolása – megtartásával.
Sajnálatos, hogy a politikai baloldal a hatalmának megtartása vagy visszaszerzése érdekében stratégiájának szinte egyetlen elemévé a jobboldali értékek elvetését tette. Különösen igaz ez a hazai baloldalra, amely az EU-s tevékenységének nyíltan vállalt gerince hazánk elmarasztalása az unió minden testületében annak érdekében, hogy a hazánknak jogosan járó EU-s forrásokat ne fizessék ki, ezáltal is csökkentve a regnáló nemzeti kormány támogatottságát.
Teszi ezt annak ellenére, hogy a nemzeti oldal választói ezt hazaárulásnak tekintik. Nem különben, a Trianoni-dekrétumot a nemzeti oldal mélységesen elveti, de még erősebbé teszi ezt a közösséget az „egy a nemzet” tudata.
A közösség, hagyomány, szabadság gondolati hármas segítségével a „Tihanyi jobboldal: közösség, hagyomány, szabadság” című kötet közelebb visz a magyar jobboldali filozófia lényegének megismeréséhez. Konzervatív választ ad a hazánkat érintő legfontosabb kihívásokra.
Összegzi nemzetünk aktuális sorskérdéseit, és felhívja a figyelmet a közösségek szerepére.
Figyelmeztet: a kultúrát nem nézegetni, hanem csinálni kell!
- június 8-án 17.30-tól minden érdeklődőt várunk Miskolcon, a Tudomány és Technika Házában.
Dr. Lengyel Attila, a CÖF Klub Miskolc elnöke
Kiemelt kép: Pixabay
