Egyre több helyen esik szó a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak csorbításáról: Németh Zsolt arra figyelmeztet, hogy szerzett jogot nem lehet elvenni, Bocskor Andrea reméli, hogy Kijev hallgat a Velencei Bizottságra, Brenzovics László bízik benne, hogy a jövő szeptemberig rendelkezésre álló idő alatt sikerül megállapodásra jutni a magyar oktatást illetően, a magyar kormány pedig a jogfosztás befejezésére szólít.

A magyar kormány felszólítja az ukrán parlamentet, kormányt és Ukrajna elnökét, hogy fejezzék be a magyar kisebbség jogfosztását és a Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően adják vissza azokat a jogokat, amelyekkel a magyar közösség korábban rendelkezett – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

A kormány egyúttal felszólítja Brüsszelt és a brüsszeli testületeket, hogy vegyék végre napirendre a magyar kisebbséget sújtó jogfosztást, tegyenek érdemi lépéseket, hogy a korábban meglévő és elvett jogait a magyarság visszakapja.

Brüsszelnek egyaránt fontosak a bevándorlók, a különböző szexuális kisebbségek, ideje lenne egy olyan problémával is foglalkoznia, ami rendkívül súlyos és valódi kisebbségvédelmi kérdés – mondta Menczer Tamás.

Kitért az ukrán oktatási törvény, a nyelvtörvény és a kisebbségi törvény közelmúltban elfogadott módosítására, és rámutatott: jól láthatóan egymásra épülő, átgondolt intézkedésekről van szó, amelyek teljes mértékben ellentétesek a kétoldalú szerződésekkel, nemzetközi szerződésekkel és minden európai értékkel.

Menczer Tamás kifejtette: az oktatási törvény elveszi az anyanyelven való tanulás jogát és lehetőségét a magyar diákoktól. Kimondja, hogy azok a diákok, akik eddig anyanyelvükön tanulhattak ötödik osztálytól az éves tanrend legalább 20 százalékában, kilencedik osztálytól a tanrend legalább 40 százalékában, tizedik osztálytól a tanrend legalább 60 százalékában az állami nyelven, azaz ukránul kötelesek tanulni.

Rámutatott: az ukrán fél politikai célját, hogy mindenki tanuljon meg ukránul, ez a törvény biztosan nem éri el, egy nyelvet ugyanis nyelvóra keretében lehet megtanítani.

Menczer Tamás hangsúlyozta: az a cél, hogy teljesen elsorvasszák a magyar nyelven történő oktatást, ez egy újabb lépés a kárpátaljai magyar közösség asszimilációja fel. Ha nincs anyanyelvi oktatás, nincs szükség magyar tanárra, és a szülők is elgondolkodnak azon, miért írassák magyar iskolába a gyermeküket.

Cáfolta, hogy a hatályba lépést elhalasztották idén szeptemberről jövő év szeptemberére. A törvény életbe lép már idén szeptemberben az ötödik és hatodik évfolyamokon – közölte.

A kárpátaljai magyarság helyzetéről szó esett szerdán Strasbourgban is, ahol a 46 tagot számláló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) nyári ülésszakának alkalmából rendezett, az ukrajnai kisebbségek helyzetéről szóló konferenciát tartottak.

Magyarország Ukrajna mellett áll, tiszteli az ország egységét, fontosnak tartja önállóságának megőrzését, ugyanakkor a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a rendezvényen.

Németh Zsolt örvendetesnek és mérföldkőnek nevezte, hogy létrejött a Velencei Bizottság jelentése az ukrán kisebbségi törvényről. A június 13-án közzétett vélemény áttörés, ugyanis „megálljt parancsol Ukrajnának” az emberi és a kisebbségi jogok területén – húzta alá.

„Szerzett jogokat nem lehet elvenni. A szerzett jogokat helyre kell állítani. Ukrajna európai integrációjának folyamata ezt nagymértékben elősegítheti az elkövetkezendő időszakban” – tette hozzá Németh Zsolt.

Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti (EP-)képviselője hangsúlyozta, évek óta folyamatos a kisebbségi jogok szűkítése Ukrajnában, és reményét fejezte ki, hogy a Velencei Bizottság véleménye nyomán és az Európai Bizottság nyomása által Kijev is hajlandó lesz módosítani a kisebbségi törvény azon pontjain, melyek radikális jogfosztást jelentenek a korábbi, 1992-es szabályozáshoz képest.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet (KMKSZ) elnöke arról beszélt, hogy a legnagyobb problémát a háború mellett az jelenti, hogy Ukrajnában olyan törvényeket fogadtak el az elmúlt időszakban, amelyek jelentős mértékben korlátozták a kárpátaljai magyarság és Ukrajna más kisebbségeinek jogait.

„Ukrajnának vissza kell térnie azokhoz az európai normákhoz, melyek korábban Ukrajnában a jogi gyakorlat részét képezték” – húzta alá, hozzátéve: a tavaly decemberben elfogadott nemzeti kisebbségi oktatási törvény olyan helyzetet teremtene, hogy annak 2024 szeptemberéig való elhalasztásának hiányában lényegében megszűnt volna a magyar nyelvű oktatás.

„Mindez káoszt és visszaesést okozott volna a magyar oktatásban, ami elfogadhatatlan” – jelentette ki, kifejezve reményét, hogy a jövő szeptemberig rendelkezésre álló időszak elegendő lesz olyan kompromisszum kialakítására az ukrán kormányzati szervekkel, amely kielégíti a kárpátaljai magyarság oktatási igényeit.

MTI