Nyilvánvalóan több káros anyag kerül a levegőbe abban az esetben, ha több időt töltünk az utakon – hangsúlyozta a hirado.hu-nak Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke, aki rámutatott, hogy a zöldítés ürügyén meghozott intézkedések nem javítanak a helyzeten, hanem inkább környezetszennyezők.

„Nem lehet nem látni, hogy miközben zöldítésre hivatkozik, sem a tudatos környezetvédők, sem a forgalomszervező szakemberek álláspontját nem veszi figyelembe a főváros vezetése. Amikor ezeket a döntéseket meghozzák, ennek következményei a kitűzött célok szempontjából várhatóan kontraproduktívak lesznek” – így kommentálta a hirado.hu-nak a Lánchíd lezárására vonatkozó törekvéseket Kovács Kázmér.

Az ügyvéd a portálnak felidézte, a főváros megbízásából a Főmterv által készült 2018-as szakértői anyagból kiderül, hogy egy híd lezárása napi szinten huszonkilencezer kilométer többletúthasználathoz vezet a fővárosban.

„Így a károsanyag-kibocsátás nemhogy csökkenni, hanem növekedni fog, legfeljebb átterelődik egyik színtérről a másikra”

– mutatott rá az ügyvéd.

„A cél az lenne, hogy élhetőbb legyen a város, ettől azonban élhetetlenebbé válik”

– tette hozzá.

Kompromisszumok kellenek

„Kompromisszumot kellene keresni! Az idegenforgalom, a kerékpárosok, a közösségi közlekedés és a gyalogosforgalom támogatása, mind helyes célkitűzés, ám, ahogy mondani szokás, nem kellene a mosdóvízzel kiönteni a gyereket” – magyarázta Kovács Kázmér, aki szerint fel kellene mérni hatásvizsgálatokkal, milyen eredményre vezetne, ha például az I. és az V. kerületi lakosok számára lehetővé tennék a jövőben a Lánchídon a személygépkocsis áthaladást, így csökkenne az Erzsébet, a Margit és a többi hídnak az átmenő forgalma is.

Eszkalálódhat a közlekedési káosz

Kifejtette, hogy Budapestnek 28 kilométer az észak–déli kiterjedése, ezen belül 8 kilométer az a szakasz, ahol a hidak vannak. Ha ebből elveszik a Lánchidat, akkor közel három kilométer hosszú Duna-szakaszon átkelési lehetőség nélkül maradnak a személygépkocsival közlekedők.

Rámutatott, hogy a szakmai anyagok szerint a hidak felújítására 30 évenként rendszeresen sort kell keríteni, és kiemelte, hogy a Petőfi híd felújítása aktuális, ezért tovább eszkalálódhat a közlekedési káosz a fővárosban.

Kevés a P+R parkoló

Kovács Kázmér a hirado.hu-nak nyilatkozva azt is sérelmezte, hogy az új forgalomszervezési megoldásokat mindig a személygépkocsi-forgalom szűkítésében képzeli el a fővárosi önkormányzat, ugyanakkor az elkerülő lehetőségek megteremtéséről nem esik szó. Hangsúlyozta, hogy míg Bécsben negyvenezer, addig Budapesten mindössze négyezer a P+R parkolók száma.

„Ebben a kérdésben sincs előrelépés, nemrég tették fizetőssé például a Kelenföldi pályaudvarnál a parkolást”

– tette hozzá, majd rámutatott, hogy önmagukban a sebességkorlátozási ötletektől nem lehet várni a balesetek csökkenését, hiszen az ittas vezetők által okozott tragédiákat ilyen szabályokkal nem lehet megakadályozni.

„Abban az esetben, ha több időt kell tölteni az úton ahhoz, hogy egyik pontból a másikba eljussunk, egyrészt a lakosság jelentős részét kitevő személygépkocsival közlekedők életét nehezítik meg, másrészt ellentétes eredményekre jutnak, mint amit hangoztatnak” – hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy

meg kellene fontolni a nagykörúti kerékpársávokkal kapcsolatos jelen helyzet felülvizsgálatát, itt is legalább kompromisszumos megoldás kellene, és a csúcsforgalmi időszakokban nem kellene korlátozni a személygépkocsik sávhasználatát.

„A KRESZ ismeri az időszakos tilalmakat és korlátozásokat. A kerékpáros közlekedés támogatásával józan körülmények és reális feltételek mentén egyet lehet érteni” – érvelt Kovács Kázmér, aki szerint az Erzsébet hídon az egyik járdát át lehetne adni a kerékpárosoknak, mert a másikon elegendő hely maradna még a gyalogosforgalomnak.

Forrás: hirado.hu

Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán