Tilcsik István polgármester egy régi szólással kezdte a köszöntőbeszédét: a búza az élet, ahol búza terem, ott van fehér kenyér, ahol kenyér kerül az asztalra, ott ismeretlen a nélkülözés.
A faluvezető szavai szerint elérkeztünk a nyári mezőgazdasági munkák legfontosabb pillanatához, a Péter-Pál napi aratáskezdéshez. Ezek azok a napok, amikorra beérik a földművelő ember fáradtságos munkája, a jó terméssel, az alapos betakarítással megalapozhatja családja éves biztonságát.
Jelképes időszak ez, ilyenkor jár a legmagasabban a nap, leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éjszaka – fogalmazott, majd felidézte a nagyszülők korabeli aratások körülményeit. Emberpróbáló napok voltak ezek, amelyek azonban összekovácsolták a családokat, a közösségeket, az aratóbanda tagjait
– tette hozzá.
Szavai szerint a gépesítettséggel lassan feledésbe merültek az aratás hagyományai. Nem csak a munka, a hozzákapcsolódó szokások is. Ezért született meg 31 évvel ezelőtt Sarudon az Aratófesztivál gondolata, s a fesztivál azóta segít megőrizni ezt a régi szép hagyományt.
A beszédet követően Eperjes István plébános megáldotta az aratótáblát, s a csapatok pedig sorsolást követően belekezdtek a rendvágásba, az asszonyok pedig a marokszedésbe.
A nagyúti versenyzők kaszása Várkonyi Flórián portálunk kérdésére felidézte a régi időket, amikor a hatvanas években gyerekként már maga is megtapasztalta az aratás nehézségeit. Ekkor már ugyan megindult a gépesítés, a téeszesítés, de saját kis parcelláikon az egyéni gazdák még kaszával arattak.
Hajnalban kimentünk, amíg a nagy meleg be nem jött, addig arattunk. Délben természetesen pihenés volt, a lovakat is elvittük megitatni. Ebéd után, amikor már enyhült a meleg folytattuk az aratást
– mesélte az eseményen a gazda, aki a mai napig tart lovakat, s van fogata.
Forrás: Heol
Kiemelt kép: 31 évvel ezelőtt született meg Sarudon az Aratófesztivál gondolata, s a fesztivál azóta segít megőrizni ezt a régi szép hagyományt / Huszár Márk/Heves Megyei Hírlap
