Ennek a nyugat-európai politikusi generációnak nincsenek igazán stratégiai víziói, nem a saját, pontosabban nem Európa érdekeiből indul ki – fogalmaz Stier Gábor.
Kínának nyomást kell gyakorolnia Oroszországra, hogy hagyjon fel háborújával, és haladéktalanul, teljesen és feltétel nélkül vonja ki csapatait Ukrajnából – húzták alá az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői kétnapos brüsszeli találkozójuk után kiadott zárónyilatkozatukban. Stier Gábor, a moszkvater.com főszerkesztője szerint a brüsszeli testület mindenekelőtt a maga fontosságát akarta igazolni, méghozzá elsősorban önmaga előtt ezzel a dokumentummal.
– Brüsszel „Mari néni szintű” nyilatkozata a tartalmát tekintve teljesen komolyan vehetetlen, ám propagandahatásában lehet mérhető jelentősége. Elsősorban kik előtt akart tetszelegni a brüsszeli testület?
– A brüsszeli testület mindenek előtt a maga fontosságát akarta igazolni, méghozzá elsősorban önmaga előtt. Az Európai Unió vezetése már régóta komoly szerepzavarban van, és az unió sajnos egyre látványosabb gyengeségét a retorikával próbálja eltakarni. Saját választói előtt akarja bizonygatja a keménységét, az európai polgárok azonban egyre jobban látják, hogy a király meztelen. Az uniós vezetők és általában a nyugati elit nagy része rosszul értelmezi a szövetségesi lojalitást is, hiszen ezekkel a dörgedelmekkel nem segíti az Egyesült Államokat, ettől nem lesz megbecsültebb szövetséges, csupán nevetséges vazallus. De ami még rosszabb, gyengíti a pozícióit a Kínával folytatott tárgyalásokon. Mert ne felejtsük el, Oroszország után Kína elvesztése tragikus következményekkel járna az európai versenyképességre. Nem is értem, miért kell ilyeneket mondani, és főképp ilyen stílusban akkor, amikor az Európai Unió éppen biztosítaná Pekinget a kapcsolatok fenntartásáról.
– „Haladéktalanul, teljesen és feltétel nélkül vonja ki csapatait Ukrajnából”… Ha most Navalnijt hirtelen kiengednék Szibériából és elnöki székbe ültetnék, vélhetően ő sem merné végrehajtani ezt az infantilis brüsszeli ukázt. Mi lehet a mögöttes szándéka annak, hogy az EU-grémium nevetséges követelésekkel él?
– A válasz nagyon egyszerű. Ilyen jelenleg az európai elit minősége. Ennek a nyugat-európai politikusi generációnak nincsenek igazán stratégiai víziói, nem a saját, pontosabban nem Európa érdekeiből indul ki. Ezzel a nevetséges hőbörgéssel pedig csak még látványosabban megmutatja, hogy Európa gyenge, és ezt a gyengeséget szájkaratével próbálja leplezni. Nem tudja a helyét, nem érvényesíti az érdekeit, nincs reálpolitikai gondolkodása, és egyfajta morális burokban élve tényleg azt hiszi, hogy kioktathat másokat. Ezzel pedig eltaszítja magától az úgynevezett globális Dél országait, amelyekre pedig szüksége lenne. Ez az elit megrekedt valahol a múltban, és tényleg nem tudja, hol a helye, és mit kellene tenni annak érdekében, hogy Európával újra komolyan számoljanak. Aki pedig ezt a nyugat-európai elitből legalább érzi, annak éppen most borították lángba az országát a feldühödött bevándorlók. Sajnálatos, hogy itt tart Európa, és még szomorúbb, hogy egyelőre a fény sem látszik az alagút végén.
– Hogyan rombolhatja a nemzetközi kapcsolatokat, hogy egy EU méretű és jelentőségű hatalmi központ Pekingnek ad ukáz hangvételű utasítást, részletesen „előírva”, hogy Kína vezetőinek mit „kell” cselekedniük?
– Mint már említettem, ez a szerepzavar csak tovább rontja Európa pozícióit, Peking ettől a toporzékolástól nem ijed meg, de még az Egyesült Államok is csak mosolyog rajta. Ez a politika vezetett a teljes szakításhoz Oroszországgal, és úgy tűnik, a brüsszeli elit ebből sem tanult, és tényleg meg van győződve arról, hogy helyes úton jár. Pedig reálpolitikai megközelítéssel Európa a jelenlegi gyengesége, belső problémái mellett is ügyesen lavírozhatna, mert a világrend átalakulása még az EU-nál rosszabb helyzetben lévő erőközpontoknak is kiszélesíti a mozgásterét. Brüsszelnek azonban nincs sok ideje a botladozásra, mert az ilyen helyzetekben ügyes politikával akár erőn felül is lehet pozíciókat szerezni, a jelenlegi „látványpékséggel” azonban csak növelni lehet a lemaradást. Sajnos.
