A franciaországi migránslázadás kísértetiesen hasonlít az amerikai BLM-mozgalomra, és nem lehet véletlen egybeesés az sem, hogy pont akkor robban be a migránslázadás, amikor Emmanuel Macron elnök markáns, különutas külpolitikát szeretne képviselni – hangzott el az M1 és a Híradó.hu közös hírháttérműsorában, a 48 perc – Házigazda Lánczi Tamás csütörtök esti adásában.

A Híradó.hu beszámolója szerint a műsorban Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője, Kulifai Máté, a Hetek lapszerkesztője és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője volt Lánczi Tamás vendége.

„Éjszakáról éjszakára számtalan autót gyújtanak fel, épületeket fosztanak ki, sőt egy francia polgármesternek a családjára bestiális módon rá is támadt ez a csürhe”

– részletezte a franciaországi migránslázadás borzalmait Lánczi Tamás, aki azt a kérdést is feltette vendégeinek, hogy spontán módon törhetett-e ki a zavargássorozat, és ha igen, miért pont most.

Párhuzamos társadalom

„Egyértelműen láthatjuk, hogy milyen következményekkel jár a migráció következtében kialakuló párhuzamos társadalom. Magyarországon mi évek óta arról beszélünk, hogy a tömeges migráció következményei ilyen esetekhez vezethetnek” – szögezte le Szikra Levente, aki párhuzamot vont a BLM-mozgalom erőszakos megmozdulásai és a franciaországi migránslázadás között.

„Sok a közös pont, ijesztően sok”

– magyarázta.

„A rendőrség mit tud tenni a párhuzamos társadalom jelenségével, amikor van egy olyan fele az országnak vagy harmada, amely nem engedelmeskedik a rendőr kérésének?”

– tette fel a költői kérdést Mráz Ágoston Sámuel.

„Megvannak azok a politikusok Franciaországban, akik egy ilyen helyzetben azok mellé állnak, akik üzleteket fosztogatnak, másokra rátámadnak erőszakosan lépnek fel”

– mutatott rá a baloldali politikusok reakcióit ismertető Lánczi Tamás, aki kiemelte, hogy egyes felmérések szerint a francia társadalomnak már a tíz százaléka bevándorló-háttérrel rendelkezik.

„Lehet ez egy olyan választói tömeg, amit nem lehet megkerülni” – világított rá a műsor házigazdája.

„Közel négyezer embert tartóztattak le hét nap alatt, a letartóztatottak átlagéletkora 17 év.  A bevándorló tinédzserek háborút indítottak a francia rendőrség és a rend ellen”

– jegyezte meg Kulifai Máté, aki azt is felidézte, hogy a rendőrség által lelőtt fiatal is bűnözői létformát folytatott, többször összetűzésbe került már a hatóságokkal.

„Nem sikerül egyáltalán tömegeket integrálni a francia társadalomba, ez egy időzített bombát jelent, ami időről, időre fel fog robbanni”

– magyarázta Kulifai Máté.

„Fenntarthatatlan az, hogy ilyen mértékben, ilyen sok bevándorlót fogad be egy ország”– hangsúlyozta Szikra Levente, aki rámutatott, hogy miközben a brüsszeli üvegpalotákban arról vitatkoznak, hogy kellene minél több migránst elosztani Európában, Franciaországot éppen szétverik a bevándorlók.

Macron kiutat keres

Lánczi Tamás kiemelte, hogy az egész európai mainstream politikából Macron az, aki valamiféle kiutat keres.

„Olyanokat mond, hogy nem akarunk Amerika vazallusa lenni, mégiscsak le kellene ülni az oroszokkal és el kellene kezdeni tárgyalni, próbálta magát meghívatni a harmadik országok tanácskozására a BRICS-ülésre is”

– idézte fel Macron törekvéseit Lánczi Tamás, aki felvetette, lehet, nem véletlen egybeesés, hogy pont akkor robban ki migránslázadás a francia nagyvárosokban, amikor Macron markáns, különutas külpolitikát szeretne vinni.

Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin