Az Európai Unió intézményeinek nyári szünete előtt az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) és az Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) politikusai közös ülésük során adtak hangot a 2024-es magyar soros elnökség iránti aggodalmuknak. A magyar elnökség kapcsán az EP lehetőségeinek számba vételéhez meghívták az Európai Tanács soros elnökségének gyakorlásával foglalkozó Meijers-bizottságot is, melynek jogi szakértői rávilágítottak, hogy a parlamentnek nincs jelentősebb mozgástere a kérdésben. A holland jogászok és civilek által alapított Meijers-bizottság az EU-s jogok és a demokratikus értékek védelme mellett a migráció védelmében is rendszeresen megnyilvánul.
Az Európai Tanács elnökségének rotációs rendszerében maga a tanács a jogalkotó, amely meghatározza az elnökség működését – fogalmazott John Morijn, a Meijers-bizottság tagja a LIBE és az AFCO tagjai előtt az Európai Parlamentben. Bár az európai emberi jogok adjunktusa szerint ellentmondásos lehet, hogy hazánkkal és Lengyelországgal szemben folyamatban van a 7. cikkely szerinti eljárás, az Európai Bíróság elítélő határozatokat hozott mindkét tagállammal szemben, valamint az Európai Bizottság is e két ország kapcsán fogalmazta meg a legtöbb negatív észrevételét, mégis a soros elnökség módosítására az Európai Parlamentnek legfeljebb javaslati lehetősége van.
A szakértők rámutattak, hogy az EP meghatározhat olyan szabályokat, amelyek alapján „diszkvalifikálnak adott tagállamokat a soros elnökség alól”, azonban „nem lenne kötelező jogi érvényű, hanem vitát indítana”.
A szakértői beszámolók fényében a jelenlévő baloldali politikusok arra a következtetésre jutottak, hogy folytatniuk kell a politikai nyomásgyakorlást Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A hazánkat rendszeresen bíráló holland Sophie in ’t Veld (Renew) például úgy vélte, hogy az EP minimálisra csökkenthetné az együttműködést a magyar soros elnökséggel.
„Soha senki nem írta le, hogy nekünk a tanács elnökségével kapcsolatot kellene tartani” – fogalmazott, majd arról beszélt, hogy az EP „a saját életét tenné ezzel jobbá, és ha a tanács a magyar elnökséget akarja, akkor ez az ő problémájuk”.
Megjegyzendő, hogy a holland politikus jó eséllyel nem lesz már jelen az Európai Parlamentben a 2024-es magyar elnökség idején, mivel új pártja, a Volt visszautasította az EP-képviselői jelölését.
Magyarország leghangosabb kritikusai között volt ismét a német zöld politikus, Daniel Freund is, aki a legutóbbi strasbourgi felszólalását megismételve azzal büszkélkedett, hogy munkásságuk eredményeképpen 28 milliárd eurót fagyasztottak be a hazánknak járó uniós forrásokból. A politikus szerint ez olyan volumenű eredmény, hogy a soros elnökség módosítása sem lehetne akadály.
Ugyanakkor fájlalta, hogy a források befagyasztásának „az utca emberére nézve nincs mellékhatása”.
A zöld politikus azt is hangsúlyozta, hogy nem érdemes az összes tagállamra vonatkozóan a soros elnökség feltételeként megszabni, hogy nem állhatnak jogállamisági eljárás alatt, mivel az ellenállást váltana ki belőlük. Freund szerint kettős feltételt kell meghatározni. Ennek alapjául az EP által elfogadott Delbos-Corfield-jelentést vette, amelyben Magyarországot „választási autokráciaként” határozták meg. Freund szerint hazánk esetében nem teljes körűen demokratikus országról van szó, amelyre ezért továbbra is nyomást kell gyakorolni.
Az úgynevezett „eszmecsere” során a független Meijers-bizottság független jogásza, John Morijn is megjegyezte, hogy az EP-nek válaszolnia kell az illiberális rendszerekre. Majd a lengyel soros elnökséget illetően abbéli reményét fejezte ki, hogy kormányváltás fog bekövetkezni Lengyelországban.
„Reménykedjünk abban, hogy Lengyelországban változások lesznek a választások után” – fogalmazott.
A LIBE-AFCO ülés során a baloldali képviselők részéről többször felmerült hazánk és Lengyelország jogállamisági eljárásban való érintettsége. A jogi szakértők meglátása szerint az EP számára járható út lenne, hogy a magyar soros elnökség alatt például jogállamisági ügyeket ne tárgyaljanak.
Ez esetben azonban a soros elnökségi poszton hazánkat követő Lengyelország esetében is ki kellene zárni a jogállamisági kérdések megvitatását a tanácscsal, ami azt jelentené, hogy egy évig nem születnének érdemi döntések ilyen ügyekben.
Mindazonáltal, ahogyan a meghívott jogi szakértők is elmondták, az Európai Parlamentnek a tanácsi témák meghatározására sincs hatása. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a magyar elnökség egyik fő célja az EU-s intézményeken belüli olyan reformok elindítása, amelyek biztosítják, hogy az uniós intézményeiben is érvényesüljenek a jogállamisági feltételek.
Forrás: hirado.hu / Közmédia központ Brüsszel / Ritó Szabolcs
Címlapkép: Sophie in’t Veld / Forrás: Sophie in’t Veld Facebook oldala
