Sokszor arra kényszerítenek ellenzéki huhogók, hogy a lehetetlenre vállalkozzunk és kitaláljuk, miért beszélnek egetverő butaságokat? Rejtély! Illetve nem az. Csak több változatot is érdemes figyelembe venni.

Itt van az a mostanság újra előrángatott vád, mely szerint a magyar kormány népesedéspolitikai lépései sikertelenek, bármennyi pénzt költenek rá, bármilyen kedvezményekkel próbálják ösztönözni a gyermekvállalást, nem sikerült elérni a népességfogyás megállításához szükséges 2,1-es reprodukciós rátát. Haha és hihi!

Tény és való, még nem sikerült. 1,23-ról persze feltornázták 1,56-ra, de ez még mindig csak a fogyás lassításához elegendő. Ez is tény.

De tény az is, hogy a gyermek nem paradicsommag, amelyet elültetve már egy év múlva gazdag termés szüretelhető. Aki ezt nem fogja fel, vagy hiányzott azokról a biológia órákról, amelyeken a szaporodás törvényszerűségeit oktatták, vagy aljas indokból (rugdossuk csak a kormányt, tévesszük meg látszólagos igazságokkal a kevéssé gondolkodókat) tudatosan ferdítenek. Előbbi esetben nem ártana egy kis osztályismétlés, utóbbiban pedig el kellene tanácsolni a politikai hazudozás terepéről a delikvenseket.

Igaz, van egy harmadik, az előzőektől nem egészen független lehetőség is: az ilyen állításokat megfogalmazó hölgyek és urak nem tanultak meg számolni. Pedig ebben az esetben erre szükség lenne.

Használjunk egy olyan, talán még a diszkalkuliás (számolási nehézségekkel küzdő) képviselők számára is érthető modellt, amely kicsi számokkal dolgozik. Vegyünk tíz, gyermeket vállalni akaró anyukát és tételezzük fel (ami azért nem gyakori), hogy mindegyikük 3 gyermeket hoz a világra, méghozzá egyetlen év kihagyása nélkül. Eddig tudtak követni? Tehát tíz mamának 3 év alatt 30 gyermeke születik. Tegyük fel, hogy mindegyikük leány, ami persze szinte lehetetlen, de legyen.

Tegyük fel azt is, hogy a megszületett 30 leány 20 éves korában válik édesanyává és pontosan úgy, mint az ő anyukájuk, 3 gyermeket vállal. (Tekintsünk el attól a ténytől is, hogy nem egyidősek, hiszen nem egyszerre, hanem egy-egy év különbséggel születtek.) Na, ellenzéki gyerekek, akkor ez mennyi is? 90 baba. Még mindig nem értük el a százat, ami felett mondhatnánk azt, hogy nem fogyunk, hanem gyarapodunk. Az áhított cél eléréséhez (ha ugyanúgy megy minden tovább) még legalább 20 esztendő szükségeltetik!

20 meg 20 az 40, ami persze nem polkorrekt szám, mert a matematika ugyebár rasszista, de nem baj, az ellenzék szerint mi úgyis rasszisták vagyunk, tehát joggal használjuk a hagyományos megközelítést.

Mármost az első Orbán-kormány idején létezett néhány, a gyermekvállalást, családalapítást ösztönző támogatási megoldás, ezeket azonban a szoclib kormány egyetlen év alatt sárba taposta, földbe döngölte, elsöpörte és gondoskodott róla, hogy kifejezetten család- és gyermekellenes környezetet teremtsen, ahol a gyermekvállalás egyenlővé vált a szegénység vállalásával. Meg is lett az eredménye, a már említett mélypont, az 1,23-as születési ráta.

Mikortól fordult a széljárás? Elméletileg 2010-től, ám az első két esztendőben a második Orbán-kormány az előző adminisztráció okozta károk felszámolására kellett összpontosítson és valahogy visszarángatni az országot a szakadék széléről. Csak a csődből kilábalás után kezdődhetett meg az intenzív családtámogatás, azaz nem sokkal több, mint 10 esztendeje. Az első, már az ösztönzők által segített családok gyermekei (az elsők!) csak ez után jöttek a világra. Jó esetben most 10 évesek!

Akkor miről tetszik hadoválni? Hol van ez az életkor a példánkban említett 20 évtől? Hát a 40-től? Nem szólva arról, hogy a számításaink egy olyan ideális helyzetből indultak ki, amely szinte biztosan nem létezhet és azt sem vettük figyelembe, hogy sajnos nem csak születnek, de meg is halnak emberek…

Mindezt persze ti is tudjátok, ellenzéki csibészek! Nem feltételezhetjük, hogy a választóitok csupa kisegítő iskolást küldtek a Parlamentbe (néhány kivételtől eltekintve), vagy választottak az önkormányzatok vezetőivé (na itt egy budapesti kivétel, a Magyar Biden). Ha pedig értelmes emberek vagytok, mégis így beszéltek a családtámogatásokról, akkor kénytelen vagyok értelmes gazembereknek tartani titeket. Hát persze, hogy az LMBTQakármi támogatói lettetek, azok között ugyanis nem születnek gyermekek, hiába döntött úgy az Európai Parlament, hogy a férfiak is szülhetnek. Ha pedig nem születnek, teleüvölthetitek a világot azzal, hogy a keresztény-konzervatív kormány „elpazarolja” az adófizetők pénzét értelmetlen családtámogatási rendszerekre.

Hát csak folytassátok ezt az aljas játékot, eddig is nagyon bejött. Még csak négyszer egymás után nyert a konzervatív oldal választást, úgyhogy van ebben még hét-nyolc választásnyi tartalék, amit elveszíthettek. És akkor már valóban elérjük azt a 40 évet, amikor 2,1-re növekedhet a születési ráta.

Akkor majd mit mondtok? Ja, lehet, hogy akkor ti már semmit.

Szerző: Ifj. Tóth György

Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor