Kultúrát csak összetartozó emberek hozhatnak létre – hangoztatta a pénzügyminiszter szombaton Tiszafüreden, a „Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem” program Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei búzagyűjtő és összeöntő napján, hozzátéve, hogy ma százszor annyi kenyeret süthetnek az összegyűjtött lisztből, mint tizenhárom évvel ezelőtt, a program indulásakor.

Varga Mihály, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) által rendezett eseményen arról beszélt, hogy a Magyarok kenyere program egy bő évtizede egyfajta új nemzeti ünneppé nőtte ki magát: az önzetlen segítőkészség, a nemzeti összetartozás alulról szerveződő ünnepévé vált. A magyarságban töretlenül jelen van az összetartozás elemi érzése, amely ebben a programban is felszínre törhetett – mondta.

Tizenhárom évvel ezelőtt a pécsi Korinek László kezdeményezésére indult el a program és az első évben gyűjtött búza mennyisége egy bő évtized alatt a százszorosára nőtt. Ma százszor annyi kenyeret süthetnek az összegyűjtött lisztből, mint kezdetben – számolt be.

Kultúrát csak összetartozó emberek hozhatnak létre

A miniszter felidézte, hogy 13 évvel ezelőtt Pécs viselte az Európa kulturális fővárosa címet és ennél jobb nem is történhetett, minthogy a kulturális évadból „szárba szökkent” ez az összetartozást évről évre megerősítő civil kezdeményezés.

Augusztus 20-ra, Szent István napjára, az államalapítás ünnepére készül majd el a Magyarok kenyere program keretében az ország kenyere – mondta. Ehhez a 300 kilogrammos kenyérhez az anyaországi búza mellett a határon túlról, a diaszpórából is érkezik búza, kovász, só és forrásvíz.

A Magyarok kenyere program ezért ma már tekinthető felkészülésnek az augusztus 20-át megelőző ünnepi, ugyanakkor cselekvő és a rászorulóknak aktívan segítő programsorozatnak

– jelentette ki a politikus.

Varga Mihály elmondta: az országszerte minden évben százával megtartott búzagyűjtó napok és összeöntések valósággal újrateremtették augusztus 20-a össznemzeti bázisát.

„Ez fejeződik ki a 15 millió magyar búzaszem szimbolikus megfogalmazásában is” – tette hozzá.

A pénzügyminiszter szólt arról, hogy a tavalyi aszály után idén már lényegesen jobbak a terméshozamok. A hazai búzatermés minőségben és mennyiségben is ki tudja elégíteni a hazai igényeket. A magyar mezőgazdaság idén pozitívan tud hozzájárulni a magyar gazdaság teljesítményéhez.

Varga Mihály kitért arra, hogy a szomszédunkban zajló háború és a brüsszeli lépések a magyar agráriumra is káros hatással vannak. Felidézte, hogy néhány hónapja nemzetközi megállapodás született annak érdekében, hogy az ukrán gabona háborús helyzetben is eljusson a célpiacát jelentő afrikai országokba. Mint mondta: nem ez történt, a szállítmányok a közép-kelet-európai országokban rekedtek, felborítva a piacainkat, károkat okozva a helyi gazdáknak.

Kiemelte: ha nem akadályoznák meg, hogy az ellenőrizetlen minőségű ukrán gabona elárassza a magyar agrárpiacot, akkor a dömpingárak tönkretennék a magyar gazdákat és akár már jövőre magyar búza nélkül maradnánk. Bár Magyarország, történetének legnagyobb humanitárius akciójával segíti a háború sújtotta Ukrajnát, „nekünk a magyar az érdek az első”.

„Nem hagyjuk magunkat tönkretenni, megvédjük a magyar gazdákat az ellenőrizetlen minőségű ukrán gabonával szemben”

– hangsúlyozta Varga Mihály.

Hozzátette: minden magyar ember érdeke, hogy a magyar gazdák kiszámítható, fenntartható körülmények között termelhessenek. A kormány minden eszközt megragad azért, hogy ezt biztosítsa a számukra – mondta Varga Mihály.

MTI

Kiemelt kép: MTI/Mészáros János