Bármikor beomolhat a Biodóm, már fűtésre sincs pénz. A Fővárosi Önkormányzat mostantól nem fizeti a Biodóm számláit – árulta el a Népszavának Bősz Anett.

A kultúráért felelős főpolgármester-helyettes közölte, hogy a városvezetés eddig halogatta ezt a végső lépést, de most már nincs hová hátrálni. Kiderült, hogy a fenntartó fővárosi önkormányzatnak havi 50-53 milliót kellett költenie a Biodómra.

A Fővárosi Állat és Növénykert (FÁNK) összesítése szerint csak 2022 novembere és 2023 májusa között több mint félmilliárd forintot emésztett fel a Biodóm csökkentett üzemmódú fenntartása. Ebből a személyi kiadások 119 milliót, a dologi 348 milliót, míg az egyéb – felhalmozási – kiadások 18 milliót tettek ki, a járulékok további 40 millió forinttal terhelték a fővárosi költségvetést – sorolta a kiadási tételeket Bősz Anett, aki azt is hozzátette, hogy az állatkert vezetése engedélyt kapott a félkész létesítmény hasznosítására, például koncertek, konferenciák, filmforgatás vagy éppen kórusverseny helyszíneként. Ám ebből nem jött be több 36 millió forintnál, így a fenntartó fővárosi önkormányzatnak havi 50-53 milliót kellett költenie a Biodómra.

A befejezés költségét az önkormányzati választások után 13-17 milliárdra becsülték, de városvezető szerint ennek a többszörösére, nagyságrendileg 60 milliárd forintra lenne szükség a létesítmény berendezéséhez

, állatokkal, növényekkel való benépesítéséhez. „Ennyi pedig láthatóan nem csak a főváros kasszájában, de az erősen forráshiányos központi költségvetésben sincs erre” – tette hozzá a főpolgármester-helyettes.

Bősz Anett ugyanakkor nem tagadta, hogy a hatalmasra fújt városligeti buborék megtartásához mindenféleképpen szükség van egy minimum hőfokra.

Ha nem temperálják az épületet, akkor a több milliárdért elkészült tetőszerkezet tetején lévő, kívülről is látható háromszögek egyszerűen összeesnek, a tető beázik.

Karácsonyék adósságspirálba taszítják a fővárost

A főváros baloldali vezetése a BKK-nak járó idei banki kötelezettségeit áttolja a jövő évre, ezzel ötvenmilliárd forinttal adósítja el Budapestet.

A főpolgármester jóváhagyta a BKK, valamint egyrészt a K&H Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt. között, illetve másrészt az OTP Bank Nyrt. között létrejövő követelésvásárlásra irányuló keretszerződések megkötését.

Ezzel a baloldal még mélyebb szakadékba löki a fővárost, mivel az idei kötelezettségeiket tolják át a jövő évre, hogy majd

adott esetben egy új vezetésű önkormányzat fizesse vissza a hitelt és a kamatokat.

Ismert: a főváros baloldali vezetése hónapok óta arról panaszkodik, hogy nincs elég pénz Budapest üzemeltetésére. Korábban Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott: júniusban mínusz 1,1 milliárd forinton állt a főváros számlája, vagyis folyószámlahitelből él a város. Az éves tervezett bevétel 45 százaléka beérkezett, köztük az iparűzési adó 51 százaléka is. A 2023-as évre tervezett mérték több, mint 271 milliárd forint, ennek érkezett be június végével több mint a fele, vagyis 139 milliárd forint.

A főváros kudarcos pénzügyi helyzetét úgy sikerült elérniük Karácsonyéknak, hogy 2019-ben az önkormányzati választás után Tarlós Istvántól 214 milliárd forintnyi tartalékot örököltek.

A budapesti tömegközlekedési cégek kapcsán kiemelendő, hogy Karácsony Gergely éppen egy nappal azt megelőzően hagyta jóvá összesen 65 millió forintnyi prémium odaítélését a BKK és a BKV vezetőinek, hogy a két vállalat financiális helyzetére hivatkozva bejelentette a menetjegyek drasztikus áremelését.

Walter Katalin, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatója 9,96 millió, Szarka Zsolt, a cég operatív vezérigazgató-helyettese 8,8 millió, Diószegi Ágnes, a társaság ügyfélkapcsolati és értékesítési vezérigazgató-helyettese szintén 8,8 millió forint prémiumot kapott.

A prémiumbotrányra Karácsony Gergely Facebook-posztban reagált. Szerinte a cégvezetők azért jogosultak a prémiumra, mert teljesítették az ehhez szükséges konkrét vállalásokat – olvasható a Magyar Nemzetben.

Fotó: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu