Nem babra megy: van öt dolog, ami miatt nagyon fontos Magyarországnak az uniós tagállamok vezetőinek találkozója.
Bürokratikus mélyunalom, már megint egy uniós csúcs, ahol nem történik semmi, csak szájtépés – ásíthat egyet a derék honpolgár a csütörtöktől péntekig tartó (de brüsszeli pincér-források szerint akár szombatig is elhúzódó) EU-csúcs híre hallatán.
Általában igaza is lenne, de a december 14-15-i csúcstalálkozó számos témája is közvetlenül is érinti Magyarországot; húsunkba vághat, magyarán: nem babra megy a játék.
Várhatóan a találkozó legfontosabb ügye keleti szomszédunk kérdése lesz, többek között az, hogy az unió megkezdje-e a csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel.
A magyar miniszterelnök szerint ugyanakkor az unió egy hatalmas hibát készül elkövetni, ezt pedig minden eszközzel meg kell akadályozni.
A magyar kormányfő már korábban is kifejtette, csatlakozásnak világos követelményei vannak, sőt már a csatlakozási tárgyalások megkezdésének is vannak feltételei. Ukrajna viszont nincs abban az állapotban, megfeleljen ezeknek a követelményeknek, Brüsszel pedig nem méri fel a csatlakozás következményeit, és politikai ügyet csinál belőle. Orbán Viktor a találkozó előtt kijelentette, hogy Magyarország ragaszkodni fog ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalások ügyét vegyék le a napirendről.
Az uniós költségvetés felülvizsgálata
nagyban kapcsolódik Ukrajnához, hiszen a felülvizsgálatra a Kijevnek szánt, 50 milliárd eurós segélycsomag finanszírozása miatt van szükség. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a találkozót megelőzően kijelentette, hogy Magyarország uniós finanszírozása és Ukrajna finanszírozása két külön kérdés, de ha az EU ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna finanszírozása egy módosított uniós költségvetésből származzon, akkor a két kérdés összekapcsolódik.
Magyarország továbbra is ellenzi a teljes négyéves támogatási tervet, és jobban szeretné, ha az EU egyetlen évre nyújtana finanszírozást Kijevnek, a költségvetés módosítása nélkül. Budapest ebben az esetben fontolóra venné a csomaghoz való hozzájárulást is.
Jelentős az egyet nem értés az unión belül, de az Izrael-Hamász háború kérdése az Európai Unió intézményeit is megosztja.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke teljes támogatásáról biztosította Izraelt a megszólalásaiban. A Bizottságon belül viszont több biztos és más uniós politikusok és hivatalnokok már elutasítóbbak Izrael ügyében. Az Európai Parlamentet is megosztja a kérdés, mivel az európai jobboldalon, sőt még annak radikális táborán belül is Izrael és ügyének támogatottsága erősödött az elmúlt években, s a hagyományos (szélső)jobboldali Izrael-ellenesség eltűnni látszik; addig az európai baloldalon minden korábbinál erősebb az antiszemitizmus.
Hazánk az unióban Izrael egyik utolsó szövetségese, olyannyira, hogy az elmúlt években nem egy alkalommal a magyar kiállás akadályozott meg Izrael-ellenes brüsszeli döntéseket.
A migrációval kapcsolatban az Európai Bizottság nyáron tette közzé a kvótákról szóló javaslatát, és várhatóan a most következő EU-csúcson is heves viták fognak folyni az unió migrációs politikájáról. A magyar kormány határozottan elutasítja azt, hogy az EU az illegális bevándorlást jogi eszközökkel legális migrációvá változtassa, valamint azt is, hogy a már Európában élő, új bevándorlókat szétosszák a tagállamok között. Nagy kérdése lesz a találkozónak ugyanakkor az, hogy milyen álláspontot fog elfoglalni az új, européer-baloldali lengyel kormány.
Amíg Ukrajnát az unió vezetése kerülő úton felvenné a közösségbe, addig más országokat – például Szerbiát – már évtizedek óta tartja parkoló pályán a csatlakozással kapcsolatban. Magyarország álláspontja szerint a bővítés ilyen módon nem is Ukrajnáról szól.
Novemberben Orbán Viktor kijelentette, hogy az Európai Unió bővítésének meg kell történnie, mivel Görögország és Magyarország között egy geopolitikai lyuk tátong, és ha ezt a vákuumot nem tölti be az EU, akkor betölti majd más. Ezért Magyarország támogatja az Európai Bizottság azon előterjesztését, hogy a tagjelölt országok minél hamarabb részesedjenek a tagsággal járó előnyökből, még azelőtt, hogy ezek az államok beléptek volna az unióba.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozására érkezik Brüsszelben 2023. december 14-én. Jobbról Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
