A napokban, szeptember 17-én „ünnepeltük” az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének huszadik évfordulóját. Arra kell, sajnos, ökölbe szorított kézzel emlékeznünk, hogy Gyurcsány Ferenc soha nem lett igazán számon kérve azért, amit 2006 őszén tett a békés tüntetőkkel.

Erre ma azért fontos emlékeznünk, mert ha a Magyar-kormány is jogszerűtlenül fog elítélni volt fideszes vezetőket, vagy az Orbán-kormány egyes tisztviselőit, akkor annak később, a Magyar-kormány bukása után kell, hogy következményei legyenek!

Nem úgy, ahogyan Gyurcsány megúszott minden számonkérést akkor és a mai napig.

A múltat nem szabad elfelejtenünk, ezért idézzük fel azt, mi is történt 2006 őszén. Tanulságképpen, azért, hogy soha többé ne essünk abba a hibába, hogy nem toroljuk meg a jogszerűtlenségeket, legyen annak okozója Gyurcsány Ferenc, vagy éppen a fél éve regnáló Magyar-kormány.

Először az események kapcsán a Magyar Nemzet 2012. októberi cikkéből idéznék:

„A forradalom ötvenedik évfordulóján kicsúcsosodó rendőri brutalitás még az őszödi beszéd kiszivárogtatásával kezdődött. A szeptember 18-a óta Gyurcsány Ferenc távozását követelő tüntetők a tévéostromot követően egy feltüzelt, bosszúszomjas rendőrséggel néztek szembe. Már október 23-a előtt is sorra érkeztek a hírek a hatósági túlkapásokról, de ami a nemzeti ünnepen történt, minden korábbit fölülmúlt.

A nap folyamán több kisebb összetűzés volt a rendőrök és a Kossuth térről aznap hajnalban (mint később a bíróság kimondta: jogellenesen) eltávolított tiltakozók között. Az összecsapások délután fél négykor vettek éles fordulatot, amikor körülbelül ezer tüntetőt kezdett el oszlatni könnygázzal a rendőrség a parlament közelében, az Alkotmány utcában, mivel a tiltakozók feldöntötték a kordont. A tüntetőket a Bajcsy-Zsilinszky útra szorították ki, majd a tömeg nagy része az Erzsébet térre szorult, ahol később beindították a kiállítási tárgyként odavitt páncélkocsit.

Ezzel a csoporttal keveredett össze a Fidesz–KDNP nagygyűléséről hazafelé tartó több tízezer ember. A rendőrök pedig nem válogattak, mindenki kapott a könnygázból, gumilövedékből és a kardlapozással kísért lovasrohamból. A hajnali két óráig tartó összecsapásoknak 167 sérültje (köztük 17 rendőr és 5 külföldi) volt, közülük 134 ambuláns, 33 pedig kórházi kezelésben részesült. Gumilövedékek miatt ketten is megvakultak fél szemükre, a nyak-, fej- és szemsérülések száma 80 volt. A nap folyamán 153 embert állítottak elő, közülük 35-öt őrizetbe is vettek. 69 személy ügyében indult nyomozati eljárás.

A kormány és a főváros vezetése ennek ellenére elégedett volt a rendőrség munkájával, Gergényi Pétert, a BRFK akkori vezetőjét egyenesen Budapestért díjjal tüntette ki Demszky Gábor. A felháborodás nyomán létrehozták ugyan a Gönczöl-bizottságot és több rendőrségi vizsgálat is zajlott, ezeknek azonban nem lett konkrét következménye.”

Ennyi történt a Gyurcsány-, illetve Bajnai-időszakban. Semmi meglepetés nincs ebben természetesen.

Másodszor: a 2010-es fideszes hatalomátvétel után Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Balsai Istvánt arra, hogy vizsgálja ki a 2006 őszi történéseket és erről tegyen jelentést. A Balsai-bizottság jelentését 2012 márciusában fogadta el az Országgyűlés, mely azt tartalmazta, hogy a rendőri vezetők nem szakmai tévedésből, hanem legfelsőbb politikai utasításra cselekedtek 2006 őszén. A Balsai-bizottság szerint szükségszerű lenne Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök jogi és politikai felelősségét is vizsgálni, ráadásul vele kapcsolatban felvetődhet a terrorcselekmény gyanúja (!). A jelentés szerint „ami 2006. október 23-án történt Budapest belvárosában, az alkalmas volt a lakosság megfélemlítésére, ugyanis nemcsak a közterületeken jelen lévők, de a tévénézők tudatában is alappal keletkezhetett reális félelemérzet.” A jelentés szerint

a rendőri vezetők – Gergényi, Bene stb. – „nem gondatlanságból vagy egyszerű szakmai tévedésből, hanem magatartásuk következményeit előre látva, annak a tudatában cselekedtek, hogy ezzel a békés állampolgárok gyülekezési jogát korlátozzák”.

A Balsai-jelentést egyébként az országgyűlés alkotmányügyi, emberi jogi, valamint rendészeti bizottsága is megtárgyalta, a parlament pedig 2012 márciusában 279 igen szavazattal 11 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. További jogi lépések azonban nem történtek ennek ellenére sem.

Harmadszor: Völgyesi Miklós nyugalmazott legfelsőbb bírósági tanácselnök, aki a Balsai-bizottság segítője, tanácsadója volt, a vizsgálat alapján 2011 októberében személyes feljelentést tett – az ötéves elévülési idő lejárta előtt! – terrorcselekmény miatt Gyurcsány Ferenc és a politikai-rendőri vezetéssel szemben. És most kapaszkodjanak meg: az ügyészség azóta, a mai napig nem válaszolt semmit a feljelentésre, nem fogadta be hivatalosan, de nem is utasította el azt…

Negyedszer: 2013 szeptemberében a Központi Nyomozó Főügyészség vádemelése alapján elindult a per a 2006 október 23-ai brutalitást irányító rendőri vezetőkkel szemben, azonban döbbenetes módon az ügyészség előzetes mentesítést adott vádlottakra, ami azt jelenti, hogy börtönbe eleve nem kerülhetnek, s ha felfüggesztett börtönbüntetést is kapnak esetleg – ez lehet a legmagasabb büntetésük –, akkor sem lesz priuszuk, azaz büntetlen előítéletűek (!) maradnak. Ezen túl pusztán elöljárói intézkedés elmulasztásával (!) vádolták meg őket, fel sem merült az ártatlan ünneplőkkel szembeni brutális fellépés, mint vádpont…

Erről semmi más nem juthat az ember eszébe, csak a klasszikus A tanú című film: az ítélet már előbb megvolt, mint a tárgyalás. Vajon hogyan képzelte ezt akkor a Központi Nyomozó Főügyészség debreceni osztálya?

Ötödször: a per négy évig (!) tartott, a Fővárosi Táblabíróság az ítéletét 2017 februárjában hozta meg, és „hihetetlenül” súlyosat: Gergényi Péter volt budapesti rendőrkapitányt, aki a rendőrség első számú irányítója volt a brutális események során, elöljárói mulasztás miatt 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélte…

Ahogy akkor a Fidesz megjegyezte: az ártatlanul elítélt tüntetők is többet fizettek büntetésként, mint Gergényi Péter.

A többi pedig néma csend…

Amit mindebből tanulnunk kell, hogy nem léphetünk még egyszer ugyanabba a folyóba, mint Gyurcsány idején. A Magyar-kormány bármilyen jogellenes lépése, intézkedése, ártatlanok meghurcolása nem maradhat következmények nélkül!

Október huszonharmadika a Gyurcsány-terror napja is –
Fotó: Magyar Hírlap