Dmytro Kuleba arra a mitológiai holland kisfiúra emlékeztet engem, aki a mutatóujját a résbe dugva próbálja betömni a szakadást a gáton.
A Foreign Affairs-ben közölt cikkének a címe azt sugallja, hogy még mindig nyitva áll az a bizonyos, győzelemhez vezető út.
Hogy mi a győzelem meghatározása Kuleba szerint?
Ukrajna teljes területének a felszabadítása (beleértve a Krímet is) és az orosz háborús bűnösök bíróság elé állítása.
Hogy mit kér a Nyugattól?
Pénzt, paripát, fegyvert. Továbbá olyan csekélységeket, mint hogy a Nyugat állítsa át a gazdaságát hadigazdálkodásra.
Mi az, ami hiányzik Kuleba győzelemelméletéből?
Csupán az elmélet.
Az összekötő kapocs a Nyugat által leszállítandó acél és robbanóanyag hegyek és a Kuleba által vizionált politikai kimenetel között.
A Nagy Tavaszias Ellentámadás lefolyásából ítélve, aminek során folyamatos doktrinális kísérletezést láttunk egy kiforrott koncepció végrehajtása helyett, a „hogyan” hiánya nem egy új keletű probléma az ukrán oldalon.
Ha a Kuleba-féle győzelemelmélkedés üzleti terv lenne, a befektetők már az első cafe-latte közepén felállnának az asztaltól.
Robert C. Castel / Facebook
Kiemelt kép: MTI/EPA
