Mintha Ridley Scott filmje azt a fura üzenetet közvetítené, hogy a nőknek kellene kormányozni a világot – véli Hahner Péter történész, a Rubicon Intézet főigazgatója. Interjú.

A Napóleon minden történelmi vonatkozástól eltekintve sem sodorta magával a professzort, de azt is megtudtuk, hogy azért van olyan történelmi közönségfilm, amit egy történész is tud élvezni. A történelmi tévhitek elleni küzdelem pedig szerinte nem szélmalomharc – inkább gyomlálás.

„Napóleon meghal, majd tíz évvel később valaki könyvet ír róla. Aztán valaki fogja azt a könyvet, és ír egy másik könyvet, és így 400 évvel később rengeteg fantázia van” – így reagált azokra a kritikákra a film rendezője, amelyek szerint a Napóleon történelmileg teljesen hiteltelen. Sőt Ridley Scott még ennél is nyersebben fogalmazott, amikor azt mondta: „Ha történészek kritizálnak, meg szoktam kérdezni: Bocs, haver, ott voltál? Nem? Akkor fogd be a ki*aszott pofádat.”

Nem szívesen mondok rosszat egyik kedvenc rendezőmről, aki olyan remekműveket alkotott, mint a Szárnyas fejvadász, a Gladiátor vagy A nyolcadik utas: a Halál. De ez a nyilatkozat egyszerre tanúskodik arroganciáról és tájékozatlanságról. Aki alkot, azt megkritizálják, s ezt akkor is illik megköszönni vagy legalább eltűrni, ha a kritika nem hízelgő. A Napóleon halála óta eltelt két évszázad során pedig (a statisztikai átlagot tekintve) naponta másfél könyv jelent meg, melynek címében szerepel a neve. A történészek nemzedékei komoly munkát végeztek, rengeteg megbízható információt gyűjtöttek össze róla és koráról. Aki Napóleonról készít filmet, nem hagyhatja mindezt figyelmen kívül.

Ha mégsem törődik a történelmi kutatások eredményeivel, készítsen filmet másról. De valós történelmi eseményeknek feltüntetni saját látomásainkat, önkényes elképzeléseinket – ebben van valami erkölcstelenség.

Akkor tehát ne úgy képzeljük el a történészi módszereket, ahogy azt Ridley Scott lefestette. De hogyan tudhatunk meg tényeket Napóleonról?

Napóleon pályafutása nem olyan történelmi esemény, amelyről kevés megbízható forrás maradt fenn, s ezért a hiányos adatok miatt a teljes képet csak a fantázia vagy az intuíció segítségével készíthetjük el. Egy modern, bürokratikus állam vezetőjeként tevékenykedett, hivatalos dokumentumok özönét hagyva maga után, számtalan lap és röpirat kísérte figyelemmel tetteit, és igen sok kortársa megírta emlékiratait.

Levelezését tizenöt vaskos kötetben jelentette meg a francia Napóleon Alapítvány.

A legkiválóbb történészek elemezték pályafutását: Adolphe Thiers húsz, Louis Madelin tizenhat, Thierry Lentz öt kötetben foglalta össze a tudnivalókat. Jacques Bainville, André Castelot, Georges Lefebvre és Jean Tulard összefoglaló művei magyar nyelven is olvashatók. Két nagyszerű lexikon is rendelkezésünkre áll: az 1989-ben kiadott Dictionnaire Napoléon 1866 oldalas, a 2020-ban megjelent Napoléon Dictionnaire Historique „csak” 997 oldalas. Vagyis aki rászánja magát, rengeteg megbízható információt szerezhet Napóleonról.

Scottnak valamiben mégiscsak a történészekre kellett hagyatkoznia, hiszen a film a napóleoni háborúk emberáldozatainak felsorolásával végződik. Erről mi a véleménye?

– Kicsit furcsa, olyan benyomást kelt,

mintha azután, hogy több órán át mutattak be nekünk öldöklő csatákat, az orrunkra koppintanának, mondván: nem szégyellitek magatokat, hogy ilyen csúf dolgokat néztek?

De ha már adatokról van szó, a legújabb francia Napóleon-lexikon szerint a napóleoni háborúk áldozatainak száma 1 600 000 és 2 500 000 között lehetett. Ez igen sok, de ne feledjük, hogy a harmincéves háború tízmillió áldozattal járt – nem is beszélve a 20. század nagy háborúiról.

A teljes interjú a hirado.hu oldalán olvasható!

Kiemelt kép: Joaquin Phoenix amerikai színész és Ridley Scott brit rendező érkezik a Napóleon című film premierjére a madridi Prado Múzeumba, Spanyolországban, 2023. november 20-án (Fotó: EPA/Juanjo Martin)