Nemcsak az egyre kisebb csomagolások tévesztik meg a vásárlókat a boltokban, de a gyártók pimaszul, elrejtve emelik az árakat is.
A 2023-as óriási mértékű pénzromlásra a vevők megtartása érdekében gyakran „bújtatott” áremeléssel reagáltak a gyártók és a kiskereskedők.
A Spiegel hírmagazin arról számolt be, hogy Németországban tavaly a fogyasztók panaszai nyomán 104 terméket vettek fel a „csalóka” csomagolású termékek listájára. A hamburgi tartományi fogyasztóvédelmi központ gyűjtése szerint a legtöbb ilyen árucikket az édességek között találni, de megtévesztő egyes pizzák, ketchupok csomagolása, és a listán akadnak italok és illatszerek is.
Idén már tizedik alkalommal szavazhatnak a fogyasztók, hogy szerintünk melyik termék állhat az első helyen a rangsorban, azaz melyik a legbecsapósabb csomagolás. A „döntőbe” kerüléshez a panaszok száma mellett figyelembe veszik az áremelés mértékét is. A jelöltek között van rágógumi, csokoládé, fagylalt és szájvíz is.
A hírmagazin által megkérdezett fogyasztóvédelmi szakértők a rejtett áremelést szolgáló csomagolási trükkök 12 fajtáját különböztették meg:
1. Zsugorinfláció: Ebben az esetben a csomagolás és az ár is változatlan marad, de kisebb lesz a tartalom, az áru mennyisége.
2. „Új köntösben több van”: Új a csomagolás és mennyiség is növekszik, de a fogyasztói ár aránytalanul emelkedik.
3. „Most olcsóbb”: Csökken kedvenc termékünk ára – értesül a jó hírről a vásárló, akit azonban arról már nem tájékoztatnak, hogy nemcsak az ár, hanem a csomagban rejtőző áru mennyisége, tömege is csökken, méghozzá az árzuhanásként bemutatott mérséklődést jóval meghaladó mértékben.
4. „Kevesebb tartalom magasabb áron”: A látszólag visszafogott áremelés valójában súlyos drágulás, mert az áremelés együtt jár a mennyiség csökkenésével.
5. „Kereskedőcsapda”: Ugyanaz a termék több lánc boltjaiban is kapható, méghozzá azonos áron, de akad olyan kiskereskedő, akinél kevesebb tartalmat rejt a csomagolás.
6. „Multipack”: A gyűjtőcsomagolásba rejtett termékek kisebbek, mint az eredetiek, így csak látszólag olcsóbb az ilyen kiszerelés.
7. „Minőségrontó infláció”: A változatlan árú termék összetevőit olcsóbbakra cserélik.
8. „Adagolástrükk”: A gyártó megváltoztatja az adagolási utasítását, aminek következtében a fogyasztó gyorsabban felhasználja a terméket.
9. „Márkaváltás”: Azonos terméket új márkanéven dobnak piacra, és az új brandhez új, természetesen jóval magasabb árat is szabnak.
10. „Zsugorinfláció Plusz”: Megújított, nagyobb méretű csomagolással adja elő a gyártó a zsugorinflációs trükköt, vagyis az árat nem csökkenti, csak a tartalmat. A gyanútlan vásárló mégis azt gondolja, hogy a nagyobb csomagolás miatt nagyobb mennyiséget kap.
11. „Termékfajta-trükk”: Valamely termék különböző fajtái közül egyesek csomagolásába kevesebb tartalom kerül, áruk viszont azonos marad.
12. „Nettótömeg-változtatgatás”: A gyártó olyan gyakran, és annyira szabálytalan időközönként változtatja meg a termék nettó tömegét és árát, hogy a vásárló képtelen követni a folyamatot.
Kiemelt kép: Pixabay
