Az előző évekhez hasonlóan, idén is megtartották január 8-án az Emlékezzünk, hogy megmaradjunk! című rendezvényt, amely az 1848-49-es forradalom mintegy nyolcszáz nagyenyedi áldozatának állít emléket.
Az erdélyi magyarság egyik legnagyobb tragédiájára az 1849. január 8- ról 9-re virradó éjjelen került sor, amikor a védtelen városra rárontó Avram Iancu seregei valóságos vérfürdőt rendeztek, közel 800 gyermeket, asszonyt, idős embert gyilkoltak le brutális kegyetlenséggel. Sokan megfagytak menekülés közben is, így az áldozatok száma jóval nagyobb volt, egyes történészek szerint megközelítette az ezret. A martalócok az épületeknek, templomoknak és a kollégiumnak sem kegyelmeztek, a város szinte teljes egészében leégett
– emlékeztet írásában a maszol.ro.
A megemlékezés a pár éve megszokott forgatókönyv szerint, a Bethlen Gábor Kollégium udvarán kezdődött. Galambfalvi Angyalka igazgató-helyettes, az esemény konferálója, hangsúlyozta: ámbár Enyed nem felejt, ma mégis a magyar-román megbékélés pozitív példájaként tekinthetünk a városra. „A múlt tragédiái ellenére is lehet, a jövőbe tekintve, békét és összefogást építeni” – mondta.
A megemlékezés célja nem a bosszúállás vagy hogy kikiabáljuk a világnak a mi fájdalmunkat, hanem felhívni a figyelmet arra, hogy az ilyen szörnyű események soha ne ismétlődjenek meg.
„El kell tudjuk vinni a megbocsájtás fényét az enyedi esti sötétségbe, hogy az világítson, akár a magasba emelt fáklyáink” – fogalmazott Lőrincz Konrád, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese.
Szőcs Gyula Kálmán, Nagyenyed díszpolgára, a Bethlen-kollégium egyik legfőbb anyaországi támogatója, akinek 23 felmenője vesztette életét 1849. január 8-a sötét éjszakáján, évente megtiszteli jelenlétével az eseményt. Felszólalásában kiemelte, immár megtörténtek a városban a legfontosabb magyar vonatkozású felújítások, elsősorban a vártemplom és az iskola,
most már azon múlik a további sorsa, képes lesz-e itthon tartani vagy hazahívni a fiatalságot, amelyik magával hozza a tudást, a vállalkozást és továbbépít.
A megemlékezésen elődjéhez, Oana Badeahoz hasonlóan, részt vett Nagyenyed újonnan megválasztott polgármestere, Dragoș Crișan is, aki együttérzését fejezte ki a 176 évvel ezelőtt történtek miatt.
Ezt követően a felszólalók egy-egy szál fehér virágot helyeztek el a Bethlen-kollégium udvarán található, Szőcs Gyula kezdeményezésére 2017-ben felállított emlékműre, amely a mindenkori enyedi mártíroknak állít emléket.
Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Nagyenyed pusztulásáról- Fotó: Maszol.ro / Lőrincz Zoltán
A kollégiumból a résztvevők felvonultak a Sétatéren található Diákemlékműhöz, ahol Lőrincz Helga, a nagyenyedi RMDSZ elnöke emlékbeszédet tartott, amelyben kifejtette:
„Nagyenyed tökéletes példája a békés együttlétnek, hiszen itt 1849 január 8-án az irracionális, félrevezetett tömegek gyilkoltak és pusztítottak, ma pedig békésen tudunk együtt élni többség és kisebbség. Sajnos nem ezt tapasztaljuk ország- és világszinten, ahol a manipuláció és a hamisság próbál beférkőzni az ártatlan emberek agyába, kézzelfogható igazságokat átírni és hatalomvágyból egy falcs képet festeni egyes személyekről és a világról. Öröm látni, hogy közösségünk kötelességének tartja résztvenni a megemlékezésen és tanulni a hibákból. Örök tanulság kell legyen: a béke és a tárgyalás épít, az öldöklés és széthúzás rombol!” – hangsúlyozta.
Ezt követően megkoszorúzták a Diákemlékművet, majd a fáklyás menet levonult a Bethlen-utcán és megkerülte a református vártemplomot. A megemlékezés végső állomása a várfal tövében elhelyezkedő tömegsír illetve az azt jelölő emléktábla volt. A Bethlen-kollégium és annak alapítványa, a Fehér megyei RMDSZ, Nagyenyed Polgármesteri Hivatala, a magyar egyházak és civil szervezetek megkoszorúzták az emlékművet.
A teljes cikk ITT olvasható
Címlakpkép: Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Nagyenyed pusztulásáról – Fotó: Maszol.ro / Lőrincz Zoltán
