Magyar Péter az új jogosítványokat nem akarja a régi szereplőknek adni – mutatott rá Kiszelly Zoltán, a Századvég elemzési igazgatója. A miniszterelnök megszüntetné a vármegyerendszert és teljesen új alapokon képzeli el a közigazgatást. Azonban a reform sikerét nem az dönti el, hogy hány hatáskört adnak vissza, hanem az, hogy biztosítanak-e hozzá megfelelő finanszírozást. Az elemző szerint elképzelhető, hogy Magyar Péter egy saját politikai logikája szerint felépített új intézményi rendszert akar létrehozni, amelyet viszont nem az előző parlament által megválasztott tisztségviselőkkel kíván működtetni.

Hiába adna nagyobb mozgásteret az önkormányzatoknak a Tisza-kormány, ha közben nem biztosítja mellé a megfelelő anyagi támogatást – mutatott rá a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán, a Századvég elemzési igazgatója. A miniszterelnök hétfő délután tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: a Tisza-kormány megszünteti a vármegyéket.

A miniszterelnök ezt arra az újságírói kérdésre válaszolva jelentette be, amely a kormányhivatalok és a főispánok jövőjét firtatta. A kérdés arra irányult: miután a főispánok mandátuma megszűnt, mikor nevezik ki az utódjaikat, pontosan mi lesz a funkciójuk, illetve politikai kinevezettek maradnak-e. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a Tisza-kormány alapvetően szakítani szeretne ezzel az egész rendszerrel.

Rövid távon, a jelenlegi jogszabályi környezetben nem politikai kinevezettekkel pótolják a főispánokat, hanem közigazgatási vezetőket választanak ki, „lehetőleg transzparens módon”. Középtávon pedig átalakítják a teljes rendszert, beleértve a kormányhivatalokat is.

A miniszterelnök azt is közölte, hogy a kormányhivataloktól több hatáskört elvesznek, újra lesznek önálló hatáskörű szakszervek, ami pedig megmarad, az szakmai munka lesz, nem áll majd politikai befolyás alatt.

Félő, hogy az önkormányzatok nem tudnának hatékonyan működni

Kiszelly Zoltán emlékeztetett: az elmúlt években a járási és vármegyei szintű közigazgatás súlypontilag a kormányhivatalokon keresztül működött. Amennyiben a Tisza-kormány ezt a modellt átalakítja, az szükségszerűen a központi kormányzat befolyásának csökkenését és az önkormányzatok mozgásterének növekedését jelenti – vagyis ez egy decentralizációs döntés. Szerinte

azt volna a legfontosabb tudni, milyen jogkörök kerülnek vissza az önkormányzatokhoz és az országos hatáskörű szervekhez.

Példaként említette az építési hatósági jogkört és az építési engedélyek kiadását: korábban kevesebb helyen kellett biztosítani a szükséges szakmai kapacitást, amennyiben azonban ezek a jogkörök visszakerülnek az önkormányzatokhoz, több helyen lesz szükség megfelelő szakemberekre. Az elemző szerint ugyan az állampolgárok számára előnyös lehet, ha helyi szinten bírálják el az ügyeiket, ugyanakkor félő, hogy az önkormányzatok ezt nem tudnák hatékonyan működtetni.

„Itt az a kérdés, hogy ha az állam visszaadja az intézményeket, akkor biztosít-e hozzá finanszírozást is. Mert általában itt szokott lenni a probléma: az intézményt visszaadják, csak nem adnak annyi finanszírozást, hogy azt jól tudják működtetni”

– emelte ki.

Szimbolikus lépés is

Emlékeztetett: történt már hasonló Magyarországon. Medgyessy Péter miniszterelnöksége kezdetén ötvenszázalékos közalkalmazotti béremelést jelentettek be, ugyanakkor a következő évekre ennek fedezetét nem biztosították, ami hozzájárult ahhoz, hogy több önkormányzat később devizaalapú hitelfelvételre kényszerült.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a „vármegye” elnevezés visszahozása néhány éve erős történelmi-szimbolikus döntés volt, ezért Magyar Péter mostani lépése a Nemzeti Együttműködés Rendszere egy újabb elemének felszámolásaként is értelmezhető.

Ha viszont mélyebb változások is következnek, akkor már az a kérdés, hogy hozzányúlnak-e például a megyei közgyűlések rendszeréhez vagy más hatásköri viszonyokhoz is.

– Gyurcsány Ferenc kormánya azt követően, hogy 2006 őszén – az őszödi beszéd nyomán – elveszítette az önkormányzati választásokat, és a Fidesz jelentősen megerősödött, a jobboldal által dominált önkormányzatokat és megyei közgyűléseket úgy próbálta ellensúlyozni, hogy a régiókat erősítette a közigazgatásban – idézte fel.

Egy új rendszer mozaikelemei

Kiszelly Zoltán rámutatott: egyelőre nem lehet tudni, hogy Magyar Péter pusztán egy egyszerű közigazgatási reformot szeretne-e végrehajtani, vagy egy új rendszer mozaikelemeit rakja le lépésről lépésre. Szerinte elképzelhető, hogy Magyar Péter egy saját politikai logikája szerint felépített új intézményi rendszert akar létrehozni, amelyet nem az előző parlament által megválasztott tisztségviselőkkel kíván működtetni – ezért is követeli olyan nagy hévvel Sulyok Tamás lemondását.

– A nagy kérdés az, hogy az új rendszerben milyen szerepe lesz az önkormányzatoknak és a köztársasági elnöknek. Mindenesetre az látszik, hogy Magyar Péter az új jogosítványokat nem akarja a régi szereplőknek adni – mutatott rá.

Magyar Nemzet

Címlapkép: Czeglédi Zsolt / MTI