Hol a helyünk? – Magyarország külpolitikai mozgástere címmel tartott előadást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Tihanyban.
Szijjártó Péter az előadását azzal kezdte, hogy kijelentette: a külpolitika konfliktusos területté vált.
„Még mindig van mozgástere a magyar külpolitikai stratégiának, sőt ez a mozgástér egyre bővül”
– jelentette ki, majd hozzátette: „továbbra is van szuverén külpolitikánk.”
Elmondta: a világ egy év alatt még veszélyesebb hely lett. „Az európai kontinens biztonsági helyzete súlyosan romlott” – jelentette ki. Példaként említette az orosz-ukrán háborút, valamint azt, hogy az illegális migránsok továbbra is ostromolják Európa határait.
Arra is rámutatott, hogy a kontinensen egy ritkán elemzett „demokrácia deficit jött létre.”
„A demokratikus berendezkedés súlyos válságba került”
– jelentette ki.
A külügyminiszter szerint a válság annak köszönhető, hogy „diktatórikus hegemóniára” törnek a szélsőséges liberálisok, és erre a legválogatottabb eszközöket használnak: jogi eszközöket, megbélyegzést és gazdasági eszközöket. Ezek mellett megjelent a fizikai megsemmisítés veszélye – mondta Szijjártó Péter, aki példaként a Robert Fico elleni merényletet említette.
„Mivel konzervatív békepárti miniszterelnök ellen történt, a felháborodás foka le volt csavarva” – mondta a gyilkossági kísérletre adott nemzetközi reakcióról. „Aki nem hajlandó belesimulni a liberális mainstreambe azt akár meg is semmisíthetik” – tette hozzá.
Célkeresztben a szuverenitás
„Durva törekvés van a transz-atlanti világban az uniformizálásra” – jelentett ki. A külügyminiszter elmondta: a feladatunk magyar nemzeti érdek érvényesítése a világban, és nem a világ érdekeinek érvényesítése Magyarországon. Szerinte ma ez szembe megy a mainstreammel.
Az európai országok külpolitikája kimerül Brüsszel követésében – tette hozzá. A jelenlegi időszakot poszt-szuverén korszaknak nevezte: az uralkodó ideológia szerint lejárt a nemzetek szuverenitásának az ideje, és csak a szélsőséges liberalizmus működik.
„Ebben a helyzetben kell bátornak lenni, intellektuálisan szabadnak maradni, nem elfogadni a poszt-szuverén maszlagot. Van értelme kitartani, van értelme küzdeni azért, hogy a szuverenitás megmaradjon” – mondta Szijjártó Péter.
Elmondta: a szuverenitás az egyetlen sikeres út és ha a szuverenitás elveszik, akkor hosszútávon mindent elveszt Magyarország.
Szerinte ez nem politikai kérdés.
Milyen kihívások jönnek?
A külügyminiszter elmondta: arra kell felkészülni, hogy négy szempontból fogják támadni Magyarország biztonságát. Ez a négy terület: a politikai, fizikai, energetikai és gazdasági biztonság.
Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarorszég egyik legjelentősebb erőforrása: az egyedi politikai stabilitása. Ezt veszélyeztetik a brüsszeli eljárások.
A fizikai biztonsággal kapcsolatban elmondta: a nyugati szövetségesek továbbra is próbálják belenyomni az országot háborúba.
Kijelentette: „Magyarország az utolsó akadálya a háborús pszichózisnak.”
Szerinte a magyar békemisszió példát mutatott arra, hogy még mindig ott van az esély arra, hogy a tárgyalóasztalnál véget érhet a háború, és megjegyezte, hogy egyre többen ülnek le tárgyalni mindkét féllel. Kijelentette: szeptemberben és októberben meg fog nőni a nyomás, hogy adja fel a kormány a békepolitikát, mert Európa attól fél, hogy hamarosan visszajöhet Trump.
Az energiapolitikával kapcsolatosan kijelentette: Európa képmutató, hiszen India oroszoktól, az EU pedig pedig Indiától veszi meg az olajat. Az Északi Áramlat felrobbantását a külügyminiszter terrortámadásnak nevezte, és hozzátette: ha egy állam is részt vett ebben, az akkor állami terrorizmus.
„A következő időszak is kőkemény lesz, a szuverenitásunkat továbbra is támadások fogják érni”
– jelentette ki. Majd hozzátette: minden támadás kivédése növeli a magyar külpolitika mozgásterét.
Kiemelt kép: Szijjártó Péter/Facebook
