Még a DK- és a Tisza-szavazók relatív többsége, 47 százalékuk is kifogásolja az ukránok lépését.

A magyarok 69 százaléka felháborítónak tartja, hogy Ukrajna korlátozni akarja a Magyarországra és Szlovákiába jutó olajszállítást, 77 százalékuk pedig elvárja Brüsszeltől, hogy közvetítsen a felek között.

A múlt héten a mások mellett a magyar baloldal által is újraválasztott

Európai Bizottság bejelentette: nem kíván segíteni az érintett tagállamoknak

– közölte a Nézőpont Intézet hétfőn az MTI-vel.

Közvélemény-kutatásukat ismertetve azt írták, augusztusban eszkalálódni látszik az ukrán-orosz háború, hiszen a két és fél éve az oroszok által megtámadott Ukrajna nyáron offenzívát indított orosz területek ellen.

A háború fokozódásának része, hogy

a kijevi vezetés bejelentette: az országa területén áthaladó orosz kőolaj szállítását is részlegesen leállítja Magyarország és Szlovákia irányába.

Az intézkedés nem fenyegeti Magyarország és Szlovákia benzinellátását, de a két ország Ukrajnának adott segítsége miatt igencsak meglepő – írták. A Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok 69 százaléka elfogadhatatlannak tartja az Ukrajna által kivetett szankciót, ami a megkérdezettek 22 százaléka szerint elfogadható.

Még a DK- és a Tisza-szavazók relatív többsége, 47 százalékuk is kifogásolja az ukránok lépését,

ugyanakkor mindkét párt tábora megosztott: 39, illetve 43 százalékuk szerint elfogadható az ukrán szankció. Mindez jól mutatja a baloldal és szavazótáborának felemás viszonyát a szuverenitás ügyéhez.

Ukrajna döntése ráadásul egy kétoldalú nemzetközi szerződés egyoldalú megsértését jelenti, amely a jogállamiságra érzékeny brüsszeli elitet azonban nem zavarta meg.

Ismert, az Európai Bizottság a múlt héten úgy döntött, hogy mivel az ukrán szankció nem sérti Magyarország és Szlovákia energiabiztonságát, Brüsszel nem tervez közvetíteni a felek között. Ezzel a DK és a Tisza-párt EP-képviselőinek szavazataival nemrég újraválasztott bizottság nemcsak szerződéses kötelezettségét sérti meg, de a magyar emberek elvárásait sem teljesíti – fogalmaztak. Arra a kérdésre, hogy az Európai Uniónak fel kellene-e lépnie, hogy rendezze az olajszállítással kapcsolatos vitát, a magyarok 77 százaléka válaszolt igennel, és csak 16 százalékuk nemmel, a Tisza-pártiak 68 és a DK-szavazók 58 százaléka is így vélekedett – írta a Nézőpont Intézet.

A magyar közéletben felvetődött annak a lehetősége is, hogy az olajszankciókra Magyarország válaszul az ukrán áramellátás visszatartásával feleljen. Ennek jelenleg azonban nincs még elsöprő támogatása: a magyarok 47 százaléka elfogadhatónak tartaná a válaszlépést, 42 százalékuk nem. Valószínűleg a tartalékokból biztosított benzinellátás és a magyar tárgyalási erőfeszítésekbe vetett bizalom is közrejátszik abban, hogy a magyarok a válaszlépéssel kapcsolatban még óvatosak, ugyanakkor a megegyezés hiányában a hangulat könnyen átalakulhat, és az ukrán szankciók már most is erős ellenzése miatt a válaszlépések is hasonló támogatottságot szerezhetnek – összegezte felmérését a Nézőpont Intézet, amelynek közvélemény-kutatása július 29-31. között, ezer ember telefonos megkérdezésével készült.

MTI

Címlapkép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko