Kevesen tudják, a cég a II. világháború idején nem a buszgyártásról volt híres, hanem a legendás Messerschmitt Bf 109-es vadászrepülőkről.
A második világháború után az Ikarust a buszgyártás tette világszerte ismerté, de Széles Gábor, a vállalatcsoport elnöke úgy véli: a sikerhez több lábon kell állni. Melyek ezek a lábak a vállalatcsoport esetében? Milyen átalakulások zajlanak a világban, és hogyan akar mindebből az Ikarus előnyt kovácsolni? – többek között erről beszélt Széles Gábor a Trend.Fm „Mozgásban Varjú Frigyessel” című műsorában.
Volt már az Ikarus életében egy pár nagy fordulat: talán kevesen tudják, a cég a II. világháború idején nem a buszgyártásról volt híres, hanem a legendás Messerschmitt Bf 109-es vadászrepülőkről, amelyekből egy Hitlernek címzett jelentés szerint a Német Birodalom határain kívül Fehérváron készültek a legjobbak
– hívta fel a figyelmet Széles Gábor, az Ikarus vállalatcsoport elnöke a Trend.Fm „Mozgásban Varjú Frigyessel” című műsorában, amely itt hallgatható vissza.
Széles Gábort elsősorban az elektromobilitásról, valamint az Ikarus jelenéről és jövőjéről kérdezték, de nem véletlenül nyúlt vissza a múlt század közepéig. Mint mondta: „Nagyon fontos, hogy az ember hosszú távra tudjon gondolkodni.”
– El kell kerülni az olyan helyzeteket, hogy a vállalat vagy csak vadászrepülőgépet tud gyártani, mint a második világháború alatt a németeknek, vagy csak buszokat a KGST országainak. Vagyis olyan helyzetbe nem kerülhet az Ikarus, hogy pusztán egyetlenegy lábon álljon – jelentette ki.
Természetesen az Ikarus nagy hangsúlyt fektet az elektromos buszok gyártására, de „növesztett” két másik lábat is, és így biztosan áll.
– A másik lábunk az, hogy teherautóknak a felépítményét gyártjuk osztrák és német piacra. … folyamatos megrendelésünk van, inkább kapacitással nem bírjuk. A harmadik lábunk… pedig a vasúti alvázak gyártása – árulta el Széles Gábor.
Ami az utóbbit illeti és a stratégiai gondolkodás fontosságát kiemelendő, a vállalatcsoport elnöke felvázolta, milyen átalakulások zajlanak a világban. Emlékeztetett Kína nagyratörő terveire: Ázsia és Európa vasúti összeköttetésének fejlesztésére, valamint az EU észak-déli irányú vasúti összekapcsolására, amelynek része a Belgrád–Budapest vasútvonal is. Nyilvánvaló tehát, hogy a vonatok a 21. század folyamán is fontos, sőt, a jelenleginél várhatóan fontosabb szerepet fognak játszani az áruszállításban.
Az Ikarus tehát jó időben szállt be az ágazatba, és hosszú távra tervez. Adódik persze a kérdés, hogy képes lehet-e egyáltalán az ember hosszú távra tervezni egy olyan változékony, válságokkal terhel időszakban, mint amelyikben élünk.
Széles Gábor szerint igen, és az Ikarus-csoport elnöke sokakkal egyetemben úgy véli: bár a sajtó mostanában sokat cikkezett arról, hogy az akkumulátorgyártás és az e-mobilitás gödörbe került, valójában a félelmeket szinte semmi nem igazolja.
Az EU eltökélt a zöld átállás mellett, az erre vonatkozó irányelveket elfogadták.
– Tehát az akkumulátoroknak szerintem a jövője egyre nagyobb lesz – mondta, és a műsor folyamán az is kiderült, hogy bár a teljes átállás határideje 2035, már most van két ország Európában – Norvégia és Szlovénia –, ahol a beszerzett buszok 100 százaléka elektromos.
Szóba került az is, hogy külföldön, például Német- és Lengyelországban vagy Romániában, folyamatosan nő az érdeklődés az Ikarus magyar tervezésű és gyártású elektromos buszai iránt, itthon viszont még kevés fut belőlük.
– Palkovics miniszter úr annak idején a kormány nevében azt mondta, hogy több ezer elektromos buszt fognak vásárolni, abból 50 buszt vásároltak, abból tizenkettőt meg tudtunk nyerni. Örülünk ennek a tizenkettőnek is, de szó sincs itt több ezer buszról. Nyilván a mai gazdasági helyzet nem olyan, hogy ilyen nagyberuházásokat be tudna a kormány vállalni, de ugyanakkor látszik az, hogy van egy nagyon komoly stratégiai gondolkodás – jegyezte meg, és ezzel részben azoknak is válaszolt, akik éppen az akkumulátorgyártást temetik.
Hozzátette: az elmúlt két évtizedben óriási volt a fejlődés, a méretek és az árak csökkentek, a kapacitás nőtt, és ugyan a lítiumnak akadtak kihívói, de akkumulátorokra szükség van, a kereslet irántuk pedig egyre nagyobb lesz. – Gazdaságilag azért zavaros most a kép, mert zajlik egy ipari forradalom, és valójában ez okoz átmeneti nehézséget – foglalta össze a tapasztalatait Széles Gábor.
A vállalatcsoport elnöke végezetül arra a kérdésre, hogy „Lehet-e még próféta a saját hazájában az Ikarus?”, úgy felelt: „Szerintem világviszonylatban is lehet!”
Kiemelt kép: MH archív/Papajcsik Péter
