Érezzük a törődést: hol egy kötelezettségszegési bohózattal, hol egy vicces, sok milliárdos büntetéssel, hol egy tréfás országjelentéssel gondoskodnak rólunk.

Hála Istennek! Ezt már úgy vártuk, mint aszály idején az égi áldást, hiszen olyan ritkán van benne részünk. Naponta legfeljebb kétszer-háromszor.

Nagyon szép dolog a brüsszeliták (értsd: globalisták) részéről, hogy nem hagyják ellustulni a patrióta magyarokat. Sem az EP képviselőket, sem a hazai politikusokat. Ellátják őket munkával, edzik őket az ellenállásra, segítenek begyakorolni a harchoz szükséges technikákat és taktikákat. Teszik ezt puszta jóindulatból, mert nem szeretnék, hogy egy ilyen ígéretes ország belesüppedjen a nagy európai posványba.

Jóakaróink mindent megtesznek azért, hogy egyetlen pillanatra se érezzük magunkat elveszettnek, ne unatkozzunk és ne feledkezzünk meg az önvédelmi lépések megtételéről.

Az acélt megedzik, teher alatt nő a pálma, Isten megpróbálja azt, akit szeret és a többi.

Nagyon szerethetnek minket, hiszen a Nagy Globalista Vezér, Ursula von der Pfizer, ha éppen akad egy kis ideje két, eltűnő sms írása közben, soha nem rest arra, hogy velünk foglalkozzon. Leghűségesebb talpnyalóit is arra kötelezhette, hogy törődjenek a szegény magyarokkal, hiszen olyan egyedül vannak a szláv tenger közepén, mint Robinson Crusoe a lakatlan szigeten. Hát oda küld nekünk nem csak egy Pénteket, de Szombatot, Vasárnapot és a hét minden napjáról elnevezett csatlóst is, akik gondoskodnak róla, hogy érezzük a törődést. Hol egy kötelezettségszegési bohózattal, hol egy vicces, sok milliárdos büntetéssel, hol egy tréfás országjelentéssel.

Jólesik a törődés.

Érdekes lenne felmérni, bár ilyen összesítés biztosan nem létezik, hogy népességarányosan hányszorosa az ellenünk indított ilyen-olyan akcióknak, EP parlamenti és LIBE bizottsági elmarasztalásoknak az összes többi tagállammal szemben születettekhez képest. Ebben egészen biztosan mi vagyunk az uniós listavezetők.

Az sem lenne mellékes, ha megvizsgálnánk, az Európai Bíróságon hány eljárás indult ellenünk, hányat kezdeményeztünk mi – és hányszor adtak nekünk igazat. Nem tévedek, az eredmény a nulla felé konvergál. Nagy kérdés, hogy más államok milyen arányban nyertek az Európai Bíróságon lefolytatott perekben? Nem tévedek, ha feltételezem, a nullánál jóval többször.

Nem lenne mellékes azt sem megtudni, melyik ország esetében hány hazugságokra épülő országjelentést fogadott el az EP, melyik ország esetében történt hasonlóan botrányos döntés a szavazatszámlálásnál (hogy ugyanis egészen abszurd módon a tartózkodók szavazatait úgy kezelték, mintha azok a szellemvilág észrevétlen képviselői lennének, azaz ott se lettek volna)? Nem tévedek, ha azt állítom, a globalisták csak minket méltatnak arra, hogy manipulált eredmények szülessenek.

De csak azért, mert annyira fontosak vagyunk nekik, hogy kiemelten foglalkoznak velünk. És szeretettel, megbecsüléssel, elismeréssel, mint az óvodás korú fiúk a lányokkal. Ha nagyon szeretik őket, jól megráncigálják a hajukat.

Az EP globalistái imádhatnak bennünket, mert nem csak ráncigálnak, de belénk is rugdosnak, szeretetük nyomatékosítása érdekében.

De jó is uniós ország lenni! Hiszen onnan ömlik a pénz felénk, bár ez a gyakorlat még kiigazításra szorul kissé, mert a felénk áradó pénzfolyam rendre kikerüli Magyarországot és néhány éles kanyarral valahogy Ukrajnában köt ki. Ami persze csak félreértés, abból ered, hogy a globalisták tisztában vannak a kárpátaljai magyar kisebbség létezésével. Azok is magyarok, akkor nem mindegy?

De jó is uniós országnak lenni! Ha nem lennénk, soha meg nem tudtuk volna meg, hogy a férfiak is menstruálhatnak és szülhetnek. Persze hogy persze, hiszen a menstruáció szóban benne is van, hogy „men”, azaz férfi. Szülni meg emberi joga mindenkinek, legfeljebb nem sikerül neki. De már a Brian élete című dokumentumfilmből megtudhattuk, hogy a jog felülírhatja a valóságot. Ezt az alapvető tudást egy Unión kívüli ország normális polgárai kénytelenek fájón nélkülözni.

Mint ahogy azt sem tudhatják, hogy legalább 72 nem létezik, igen viszont csak egy, amivel el lehet ismerni, hogy legalább 72 nem létezik. Nemleges választ nem fogadhatunk el, mert ez maga az Édenkert, ahol ki-ki szabadon válogathat a nemi identitások között. Ezt a tudást is megköszönhetjük Brüsszelnek (is, mert azért az USA se kutya), mivé is lennénk nélküle?

De jó uniós országnak lenni! Ha nem lennénk, hogyan tudnánk, hogy orosz gázt, olajat, nyersanyagot venni és termékeket eladni nekik főbenjáró bűn? Ha nem mondják, soha meg nem tudjuk és abba a hibába esünk, hogy nem érintene minket az energiaválság, nem kellene rezsicsökkentés és nem félnénk attól, hogy ukrán barátaink jóvoltából egyszer csak elzáródnak az olajcsapok. Így viszont nagy segítséget kapunk az Unió korifeusaitól gondjaink orvoslásához, mert bölcs tanáccsal látnak el minket, ekként: Oldjátok meg.

De jó uniós országnak lenni! Mert az európai közösség megtanít minket, bugris pusztalakókat a szolidaritás szükségességére. Mert megmagyarázzák, miért kellene betelepítenünk a sehonnan sem menekülő menekülteket, akik jól alkalmazkodnak saját hagyományaikhoz és szokásaikhoz, akik leegyszerűsítik a bonyolult ügyeket igazságosztó késeikkel, akik nemi sokszínűséget hoznak a csoportos erőszak bevezetésével, akik népességgyarapodással örvendeztetnek meg minden európai országot, annak fejében, hogy ingyen koszt, kvártély, szociális és egészségügyi juttatások járnak nekik.

Ellentétben az őslakosokkal, akiknek még a szájuk sem járhat, vagy ha igen, azonnal rasszistákká, idegengyűlölőkké válnak. Hát szeresd, ami idegen!

De hová is kalandoztam? Hiszen az EU-ról és a hazánk iránt megnyilvánuló jó szándékról kezdtem beszélni. Most itt a legújabb ajándék, a képtelen és multinyalogató Spar-ügy után  egy következő bírósági eljárás szuverenitásvédelmi törvényünk miatt. És igazuk van! Nehogy már itt a magyar közügyekbe alattomosan beavatkozó ngo-k és külföldi megbízóik ellen vizsgálódni merészeljenek a bugrisok! Tanuljanak európaiságot, azaz tegyék azt, amit Brüsszel akar és mindjárt minden rendben lesz.

Egyenlők vagyunk az EU-ban,, vagy mifene! Egyenlően kötelesek a kicsik azt tenni, amit a nagyok akarnak. Ez így korrekt.

Még egyszer felteszem a kérdést, kicsit konkrétabban: született már olyan magyar döntés, szabályozás, törvény, ami ellen eljárást ne kezdeményezett, pert ne indított volna az EU globalista vezérkara? Szóljon, aki tud ilyenről, mert nekem nem jut eszembe.

Illetve van még valami: a levegővételért egyelőre nem fogtak minket perbe. Azt a jövő hétre tervezik.

Kiemelt kép: Pixabay