A magyar írók, költők mindig reményt, hitet és elszántságot adtak.
Kiemelkedő irodalmi munkásságáért Vitéz Ferenc írónak, költőnek, irodalomtörténésznek ítélte oda az idén az 1995-ben alapított Arany János-díjat a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványának kuratóriuma; az elismerést a szövetség szerdai ünnepi rendezvényén adták át, Budapesten.
Minden egyes forradalmunk, nagy történelmi eseményünk kibontakozásánál ott voltak jeles íróink, költőink, és nem volt ez másként 1956-ban sem – hangoztatta az ünnepségen a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára.
Az írószövetség Bajza utcai székháza 1956 októberében a forradalom egyik szellemi központjává vált, az itt megfogalmazott kiáltványok, az események krónikái erőt adtak a harcolóknak, támogatást nyújtottak azoknak, akik Márai Sándor szavaival élve ki merték mondani: elég volt! – mondta a KIM államtitkára, aki szerint a magyar írók, költők reményt, hitet és elszántságot adtak, de a forradalom idején pénzt is gyűjtöttek az áldozatok hozzátartozóinak.
A helyettes államtitkár szerint a kommunista hatalom mindig félt az íróktól: a megtorlások során, az íróperekben több kiváló alkotó kapott börtönbüntetés, a cél az írók elhallgatása volt.
Felidézte, hogy 1957-ben feloszlatták az Magyar Írók Szövetségét, a szervezet csak később alakulhatott újjá. De a magyar írókat-költőket megtörni nem tudták, sokan emigrációban, sokan belső szellemi világukba menekülve őrizték a szabadság lángját – mutatott rá, kiemelve, hogy a szabadságért ma is tenni kell.
Az ünnepségen az Arany János-díjat Vitéz Ferenc vehette át.
Hegedűs Imre János irodalomtörténész laudációját Lázár Balázs színész olvasta fel. Hegedűs Imre János monumentálisnak nevezte az életművet: Vitéz Ferenc lírikus, prózamester, irodalomtörténész, újságíró, lapalapító, tankönyvíró egyetemi docens és rektorhelyettes is egyben, akinek eddig 60 önálló kötete jelent meg, amelyből 25 vers, 9 széppróza, 20 tudományos szakkönyv, valamint egyetemi jegyzetek sokaságát tudhatja magáénak.
Az irodalomtörténész szerint Vitéz Ferenc az emberfeletti munkát víg kedéllyel, a bölcs gondolkodók higgadtságával végzi, nem babérokra vadászik, nem önmagáért teszi, hanem mindig és mindenkor a köz javán munkálkodik. Hegedűs Imre János szerint Vitéz Ferenc munkáiban az értelmiségi lét lényegét találjuk meg.
Az ünnepségen átadták a Magyar Írószövetség 2019-ban alapított Debüt-díját, amelyet idén is három ifjú szerző kapott meg: Birtalan Andrea Mifelénk nincsenek padok című verseskötetéért, Kovács Újszászy Péter A csupaszodás gótikája című munkájáért, valamint Sarnyai Benedek Elfeledték magukat című prózakötetért.
A Debüt-díjasokat Smid Róbert irodalomtörténész méltatta. Birtalan Andrea verseskötete az irodalomtörténész szerint olyan értelemben véve identitáslíra, hogy megidézi a régi világot, a gyerekkort és azt a hozzáállást az élethez, ami ma kiveszni látszik, a formahűséggel pedig megidézi a magyar vers hagyományát és a magyar költészet nagy alakjait, köztük József Attilát.
Kovács Újszászy Péter verseskötetét méltatva azt mondta, hogy a nagy műgonddal felépített kötet „szeretné meglátni azt a bestiális mélységet, ahová csak az ember képes süllyedni az állat szemében”. Kiemelte: a fiatal költő nem a didaktikus görbe tükröt tartó jellegét alkalmazza a versbeszédnek, helyette a szenvedés forrását keresi.
Sarnyai Benedek prózakötetéről Smid Róbert kijelentette: a fiatal író a riportformát a fikció szolgálatába állítja. Regénye úgy beszél áthallásosan a magyar vidék problémáiról, a változásba vetett hit elvesztéséről, a pletykák ártó voltáról vagy az alkoholizmusról, hogy közben végig nevetünk – mondta.
MTI
Borítókép: Az Arany János-díjjal kitüntetett Vitéz Ferenc költő, író, irodalomtörténész (b2), a Debüt-díjas Birtalan Andrea költõ (k) és Sarnyai Benedek író (j2) Novák Irén, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) mûvészetért és közösségi mûvelődésért felelős helyettes államtitkára (b) és Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke
Forrás: MTI/Bruzák Noémi
