Kevés olyan népszerű témát találhatunk az orvostudomány mezsgyéjén és valójában az orvostudomány határterületén, mint a különféle fogyókúrák, diéták témaköre.
Azért írom, hogy határterületről van szó, mert a modern orvostudomány megjelenéséig a gyógyítás során gyakran különféle diétákkal próbálkoztak, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Így az étkezéssel kapcsolatos kezelési lehetőség sokáig az orvoslás privilégiuma maradt.
Manapság ellenben foglalkozik ezzel mindenki. Magánemberek ugyanúgy beszélnek róla, mint önjelölt influenszerek, táplálkozási tanácsadók lepik el az internetet, különféle éppen népszerű diéták uralják a közbeszédet, mindenkinek van róla véleménye s vannak, akik azt is hiszik, értenek hozzá. Kicsit olyan, mint a foci…
Miközben az étkezéshez való viszonyunk a XX. században teljesen megváltozott. Míg az emberiség lényegében egészen mostanáig az éhínség ellen küzdött, eljutottunk oda, hogy jelenleg sokkal többen halnak meg a túlsúly következtében, mint az éhezés miatt. 2014-ben 2,1 milliárd ember volt túlsúlyos, szemben 800 millió alultáplálttal (persze ez is szégyen a Föld jómódúbb részének túlfogyasztását ismerve…). És 2010-ben az elhízás háromszor annyi halálesetért felelt, mint az alultápláltság. Groteszk fintora ez történelmünknek…
Mivel alább hivatkozom rá, ejtsünk szót a BMI-ről. A BMI (body mass index) a testtömegindex rövidítése, könnyen kiszámolható viszonyszám. A testsúly kilogrammban mért értékét kell elosztani a testmagasság méterben mért négyzetével. Tehát például 78 kg-os, 178 cm magas ember esetén 78:1,78:1,78= 24,344. Az érték 19-25 közt megfelelő, 25 felett túlsúlyról, 30 felett elhízásról beszélünk
Az irodalmi adatok alapján, amihez a világszövetség (World Obesity Federation) 2020-as adatait vettük figyelembe az elhízás gyakorisága világszerte nő. A túlsúlyos felnőttek (BMI 25-30 közt) száma 2020-ban a Földön 1,39 milliárd fő, az elhízottaké (BMI 30 felett) 810 millió fő volt. Ez a felnőtt lakosság összesen 42 %-a. De hogy még ijesztőbb számokat közöljünk, előrejelzések szerint 2032-re a Föld lakosságának fele lesz túlsúlyos!
Ismert a túlsúly és az elhízás gyakoriságának éves növekedése, amely 2010–2016 között nem is annyira érdekes módon Délkelet Ázsiában volt a legmagasabb (Laoszban és Vietnámban 3,8%, míg Thaiföldön 3,5%). Ezek az adatok is azt mutatják, hogy az életszínvonal növekedése sajnos gyors ütemben növeli a túlsúllyal élők arányát is. Európában ez a szám egyébiránt 53%. Ebben az összehasonlításban Horvátország vezet 63%-kal, de dobogósok vagyunk, ugyanis Csehországgal holtversenyben következünk 60-60%-kal.
Magyarországon a férfiaknál a túlsúly 40%-ban, az elhízás 32%-ban, míg nők esetében mind a túlsúly, mind az elhízás 32%-ban van jelen.
A túlsúly vagy az elhízás kialakulásért az elfogyasztott és a felhasznált kalóriák közötti energiaegyensúly hiánya a felelős. Ez így száraz megfogalmazás, de lefordítva, amikor többet eszünk, és több energiát viszünk be, mint amit elhasználunk, akkor hízunk. Ez ilyen egyszerű…
Tehát egészséges táplálkozás során annyi energiát juttassunk a szervezetünkbe, amennyire szükségünk van, nem többet, nem kevesebbet. Ez tápanyagok megoszlásának kiegyensúlyozottságával is segíthető. Az energiaszükséglet 14-16%-át fehérjéből, 28%-át zsírból, 52-55%-át szénhidrátból kellene fedeznünk.
Mitől függ, hogy naponta mennyi táplálékra van szükségünk? Számos tényező játszik ebben (is) szerepet. Befolyásolja az egyén neme, életkora, aktuális testtömege, testmagassága, a munkavégzés jellege, az aktív mozgás (sportolás, bizony…) mennyisége és intenzitása.
A megfelelő étkezés személyre szabott igények szerint az ideális testtömeg megtartásához szükséges minden fontos tápanyagot tartalmaz, beleértve a vitaminokat, ásványi anyagokat, élelmi rostokat is.
Javasolt:
• a növényi alapú, magas rosttartalmú élelmiszerek (zöldségek, teljes értékű gabonafélék, hüvelyesek, olajos magvak, alacsonyabb cukortartalmú gyümölcsök) mellett naponta mintegy fél kilogramm zöldség és gyümölcs fogyasztása;
• a növényi olajok előtérbe helyezése (pl. olívaolaj, magolajok, avokádó, repceolaj), a zsíros húsok, vaj, sajtok, kókuszzsír, pálmazsír rovására;
• alacsony zsírtartalmú tejtermékek, húsok, halak választása;
• hozzáadott cukortartalmú ételek és italok (pl. édességek, üdítőitalok) elhagyása vagy drasztikus csökkentése;
• adalékanyagban (ételszínezékek, tartósítószerek, ízfokozók) gazdag mesterséges élelmiszerek kerülése;
• magas sóbevitel visszaszorítása;
• alkoholfogyasztás korlátozása.
S hogy ezt milyen módon, milyen praktikákkal, milyen egyszerűen vagy néha nem is annyira egyszerűen alkalmazható életmódbeli változtatásokkal tehetjük meg, erről lesz szó a következő részben.
Kiemelt kép: Steve Buissinne/Pixabay
